Németország

Miért érdemes Németországba utazni?

Németország ma 16 államból áll, 11 van nyugaton és 5 a volt Kelet-Németország területén. Közép-európai ország, területe 356.910 négyzetkilométer, alig van természetes határa, talán ez lehet az egyik oka annak, hogy Németország századokon át Európa csatatere volt. Ezeréves történelme során Németország csaknem mindig megosztott volt politikailag, még az úgynevezett politikai „unió” periódusában is. A második és a harmadik birodalom egyaránt megalázó vereség nyomán omlott össze, Németország mindkét esetben jelentős területeket vesztett. A mai, újraegyesített Német Szövetségi Köztársaság területe csak kétharmada a háború előttinek. Németország valamivel kisebb, mint Japán, lakosságának létszáma pedig kétharmada Japánénak. Mindkét ország rendkívül fejlett iparilag, és versengenek egymással a világ piacaiért. Olyannyira hasonlók, hogy a japánokat gyakran, „Ázsia poroszainak” nevezik, amivel katonai fegyelmükre, szervezettségükre, vak engedelmességükre és megalkuvás nélküli kötelességtudásukra utalnak.

Poroszország egykor számos különböző nép olvasztótégelye volt. Ezek mind a saját nyelvjárásukat beszélték, gondolkodásuk és hagyományaik is különböztek egymástól. Voltak köztük sziléziaiak, frízek, szászok, hesseniek, vesztfáliaiak és mások. A német nemzet ma is nagyon kevert, és a német nyelvjárások olyannyira különböznek, hogy az egyes szövetségi államok lakói gyakran csak nehezen értik meg egymást.

Jelentős különbség van az egyes államok ételei és szokásai között is. Amíg Kölnben és Mainzban karneváli ünnepségeket rendeznek, az északfrízek máglyákat gyújtanak a tavasz köszöntésére. A szász Érchegységben csendesebb „Hutzen”-estéket (terefereesteket) tartanak, a közeli Vogtlandban pedig az advent időszakában rendeznek vigasságokat.

Számos fesztivál gyökere vallási hagyományokból ered, és ma is tükrözi az egyházban történt szakadást. Az ország északi fele zömmel protestáns, a déli katolikus. A közelmúltban bevándorolt külföldiek idegen vallásokat is meghonosítottak.