Prága

Miért érdemes Prágába elutazni?

Általánosan ismert dolog – még azok előtt is, akik a maguk szemével még nem láthatták Prágát –, hogy a cseh főváros élete szinte egyetlen, szerves történelmi folyamat, mondhatnánk: a vén falakra hibátlanul írott krónika. Ugyanakkor azonban modern európai város is, lüktetően, hevesen, kíváncsian, folyton újra alakulóan, de sohasem tolakodóan modern. Történelem, művészet, irodalom, zene, ipar, kereskedelem finom és arányos ötvözete. Nem kell ennek bizonyítására egyebet tennünk, mint összehasonlítanunk Husz János gótikus templomának áhítatos csöndjét a prágaiak folyton újat kezdeményező s az európai élvonalban álló színházkultúrájával, egymás mellé állítanunk a X. századbeli arab utazó naplójegyzeteit a modern életérzésű Franz Kafka írásaival.

Hogy ez más fővárosokban is így van?

Igen. De Prágában az új és a régi: gazdag és árnyalatos átmenetek következtében természetesebben simul egymáshoz. Mondhatnánk azt is, hogy a modern és minden újra érzékenyen reagáló Prága egyetlen műemlék. Egyszerre gótikus és barokk város – a reneszánsz viszonylag kevesebb nyomot hagyott arculatán – Bécsből és Drezdából klasszicista, romantikus, szecessziós művészi hatások érték, Párizsból az avantgarde irodalmi befolyása, s a keményebb, poroszosabb berlini éghajlat szellemi viharait is mindig át tudta lényegíteni közvetlenebbé, hajlékonyabbá, igen, kispolgáriasabbá.

Építészeti stílusok, szellemi törekvések zavartalanul virágoztak egymás mellett, s közös harmóniába olvadtak. Igen, harmóniába! Nem csoda, hogy a prágaiak annyira kedvelik s annyira értik a zenét.

Viszont: amíg az időnként példaképül szolgáló Bécs vagy a távoli – és az átlag prágai számára sokáig ismeretlen – Budapest, avagy a még távolabbi Párizs belvárosait sokszor bontották, tágították, újjáépítették, addig Prágában jóformán alig bontottak le valamit is városrendezés, parkáthelyezés címén. Amit egyszer felépítettek, az úgy is maradt, lett légyen kereskedőnegyed, középkori zsidó gettó vagy a bécsi Graben mintájára, a várfalak utódjaként a Príkopy, e keskeny belső körút. S ami kertet egyszer Wallenstein tábornok vagy egy Kinsky gróf megcsináltatott, az ma is zöldell és virágzik. Egyetlen kopott történelmi jellegű címer sincs az egész városban. Mind fénylik.

A „Prága” név tulajdonképpen elővárost jelent. Ezért találunk Varsóban is Prága nevű negyedet illetve Sümeg mellet egy Sümegprága nevű helységet. Prágának különben rengeteg beceneve van. A csehek – akik rendkívül kedvelik szép fővárosukat – a Városok Anyjának nevezik. Mondják Száztornyú Prágának is, a legnépszerűbb jelzője azonban Zlatá Praha, Arany Prága. Ha alkonyatkor végigtekintünk a Hradzsin bástyáiról, vagy a Petrin-hegy kilátójáról Prága tornyain, valóban aranyosan csillog az egész város. Szeretik hangoztatni ezt a jelzőjét is: Prága, a múzeumváros. Van latin neve is: Caput Regni. A Birodalom Feje. Középkori név, abból az időből, amikor Prága az egész császárság központja volt.

Weboldalunkon megtalálja a legkedvezőbb repülőjegy, szállás és autóbérlés ajánlatokat Prágába. Ingyenes online szolgáltatásunkat a hét bármelyik napján, a nap bármelyik szakában igénybe veheti. A prágai ajánlatok megtekintéséhez, töltse ki az adott szolgáltatással kapcsolatos foglaló panelt, hogy megtalálja a legjobb utazási ajánlatot Prágába.