Larnaca

Larnaca a harmadik legnagyobb város a szigeten. Alig feleakkora, mint Limassol, s gazdasága jórészt a turizmus szolgálatában áll. A repülőtér a város tengerpartjának déli részén fekszik, egy sóstó mellett. A lakosság száma jelentősen megnőtt: görög ciprusiak menekültek ide 1974-ben Famagustából, és folyamatosan érkeztek a libanoni keresztények. Ma Larnaca mintegy 100.000 lakosú.

A legenda szerint Larnaca alapítása bibliai időkre nyúlik vissza, Noé fia, Kitim adta volna Kition nevét. Kition az az ókori település, ahol a mai Larnaca létrejött. Miután a mükénéiek ideköltöztek a Kr. e. XIII. században, a település ugyanarra a sorsra jutott, mint Enkomi – földrengés pusztította el. A Föníciaiak jelentős kereskedelmi központtá bővítették Kitiont a Kr. e. IX. században, innen vitték ki a tamassosi rezet. Kr. e. 450-ben a görögök megtámadták a várost, mivel az a perzsák mellé állt.

Pafosszal ellentétben Kition nem indult virágzásnak a római uralom idején: Kr. e. 250-ben tűzvész pusztította el. Aztán azalatt a 90 év alatt, amíg Famagusta genovai megszállása tartott, a kereskedők Kitionba menekültek, és a város ismét növekedni kezdett. A török időkben fontos kereskedelmi központtá váll, akkor kapta mai nevét is, mely a szarkofág jelentésű görög larnax szóból származik. A XVIII. században külföldi követek választották székhelyül, így létrejött egy nagy külföldi közösség, de az angol uralom idején mégis Nicosia lett a sziget legjelentősebb városa.

Különösen a város deli részén szembeötlő az oszmán uralom hatása, itt az utcák még török nevet viselnek. Az erőd (nyitva naponta 8:00-18:00) valaha a Lusignan-dinasztia egyik kastélya volt, a törökök 1625-ben újjáépítették. Később az angolok börtönnek használták, erre emlékeztet a bejáratnál látható akasztófa.

A szomszédjában lévő Kebirdzsámi eredetileg a Szent Kereszt középkori temploma volt, az oszmán hódítók alakították át ‘igazhitűvé’. Ma az itt letelepült libanoni, egyiptomi és iráni muzulmánok látogatják. Egy másik mecset, a Zuhuri-dzsámi ma ifjúsági szálló,

Larnaca idegenforgalmi központja, a pálmák övezte Finikoudes-sétány északról indul, a tengerparttal párhuzamosan, az erőd parti oldaláig terjed, és végig kávéházak meg angol pubok szegélyezik. Az ember alkotta strandok nem tartoznak a legjobbak közé, de Cipruson népszerűek. Ma a kikötőben szinte csak jachtok horgonyoznak – kivéve néhány Libanonba közlekedő kompot -, több száz hajónak jut itt hely.