Stockholm utazási ajánlatok

Nem rendeltetésszerű, hogy csak délről, szárazföldön jussunk el a fővárosba, akad olyan utas, aki hajóval, repülőgéppel érkezik Svédországba és éppen Stockholmban lép először svéd földre.

Stockholmnak a négy fontos déli kikötővárostól való távolsága közúton (zárójelben: vasúton): Trelleborgtól 674 (630) km, Malmőtől 640 (599) km, Helsingborgtól kb. 600 km az E4-es úton (539 km), Göteborgtól — a Skara—örebrón át — 527 km (456 km).

Megemlítendő, hogy Stockholm előtt Sigtuna — ma kisváros — volt a XI. században a világi és egyházi központ.

Később különösen a bergslageni (Vástmanland, Varmland és Dalarna egy része) gyorsan növekedett Stockholm, és 1436-ban „kiváltságoslevelet” is kapott. Ekkorra már a Hanza-szövetség fontos kereskedelmi gócpontja lett. Az országgyűlés a XVI. század óta itt ülésezik. Szorosan hozzátapad a város történetéhez az ún. stockholmi vérfürdő (1520. november 8—9-én, amikor II. Keresztély dán király a királyi palota udvarán 82 svéd főnemest végeztetett ki). (De e tragédiához hozzáfűzhetjük, hogy azóta sem jártak idegen hadsereg katonái a svéd fővárosban.) A minden területen gyarapodó várost az elemek nem kímélték meg, hatalmas tűzvészek pusztították időnként, a legnagyobbak dátumai: 1697, 1725, 1751, 1759, 1835, az utolsó meg 1857-ben hátráltatta a fejlődést.

A városnak módja volt a lassú, de biztos békés fejlődésre. A XVII. században főképp II. Gusztáv Adolf, a XVIII. században pedig III. Gusztáv király idején lendült fel nagymértékben Stockholm. De az utolsó száz év alatt sem lankadt el az építőkedv: bizonyítja pl. a Parlament és a Városháza, amelyek városképformáló erővel alakították át Stockholm arculatát. A modern városrendezésnek pedig úgyszólván nagyszabású kísérleti laboratóriuma jelenleg a svédek fővárosa.

Igen sok a tó és a kisebb-nagyobb sziget a városban, innen erednek Stockholm díszítő jelzői: „Észak Velencéje” vagy a „Malar-tó királynője”.

Közigazgatási szempontból 120 városrészre oszlik. A sok sziget és földnyelv bizony nemegyszer fejfájást okoz a városrendezést végző szerveknek (és a tájékozódni vágyó turistának is), bár az eligazodás, a nagyobb városrészek áttekintése legtöbbször éppen a természetes határok miatt nem nehéz.