Peking utazási ajánlatok

Aki Pekingbe látogat, igyekszik felkeresni a fővárostól északkeletre mintegy hetven kilométer távolságban húzódó Nagy Fal nyúlványát. A több mint hatezer kilométer hosszú építmény az egyetlen emberi alkotás, amely a holdról is látszik.

A Pohaj-öböl partján fekvő Sanhajkuantól a Góbi-sivatagtól délre fekvő Csiajükuanig húzódik. Már az időszámításunk kezdete előtti V. században hozzákezdtek az építéséhez, hogy megnehezítsék a nomád törzsek betörését az országba. A Kínát először egyesítő Csin Si Huang-ti császár különösen sokat tett a kiépítéséért, amely a Han-dinasztia idején fejeződött be. S innen ered a Nagy Falhoz látogatók közkeletű félreértése: többségük meg van győződve róla, hogy kétezer éves építményen lépdel. Pedig a Nagy Fal építése, átépítése (az eredeti falak jelentős részben földsáncok voltak) a Han-dinasztiát követően sem fejeződött be, s a Peking közelében levő szakasz teljes egészében a Ming-kor-ban készült, így „mindössze” öt-hatszáz esztendős.

A Pataling melletti szakaszokat látogatják meg a leggyakrabban (a Peking közigazgatási területén fekvő Jencsing járásban), mivel ezek maradtak meg a legjobb állapotban, másrészt pedig a legkönnyebben elérhetők.

Pataling a mintegy húsz kilométer hosszú Csüjungkuan hegyszoros külső kapubástyája. A szoros belső vége, a főváros felől :Nankou. A vasút és a közút egyaránt e szorosban halad.

Kitűnő földrajztudósunk, Cholnoky Jenő (1870-1950), aki a múlt század utolsó éveiben járt Kínában, így számol be itteni élményeiről:

„Nan-kou annyit tesz, mint ‘déli torok’, azaz a ‘szoros déli nyílása’. Itt nyílik ugyanis ki a khinai nagy alföldre az a szép hegyszoros, amelyen a belső Ázsiába vezető egyik legfontosabb karaván-út halad végig. Az Alföldet itt a szoros bejárata előtt folyó-görgette kavics és futóhomok lepi el. Itt-ott egész sivatagképe van a vidéknek, amit még jobban emelnek a teve-karavánok, amelyek a magas pusztákról jöttek le a távoli tartományok termékeit khinai iparczikkekkel becserélni … A Nan-kou szorosban meredeken emelkedik fel az út a hegyek közé. Szép festőies szurdokok követik egymást, a nagy út építése nagy nehézségekbe ütközött, de a támasztó falak, sziklabevágások, hidak stb. segítségével mégis sikerült jó állapotba hozni. Az út legmagasabb pontján a nagy fal egy kapuján át kijutunk a szurdokból s szép nagy medencze tárul ki előttünk, amelyet körös-körül magas helyek vesznek körül. A nagy fal a Nan-kou hegység gerinczén szalad s innen hirtelen ereszkedővel fut le az út a medenczébe.”

A szoros emberemlékezet óta fontos útvonal, az Észak-kínaialföld védelmének kulcspontja, Csüjungkuan városka pedig – hívták bárhogyan is – mindig katonai helyőrségeknek adott otthont.

A város közepén gyönyörű, fehér márványból készült, reliefekkel díszített, kapu formájú kőtalapzat áll.

1345-ben épült, eredetileg három pagoda állt rajta, amikor ezek elpusztultak, 1439-ben templomot építettek rá, ez viszont 1702-ben tűzvész áldozatául esett, így megint csak a csupasz talapzat maradt ránk, amely viszont így is a mongol kori építészet remeke. A Jüntaj (Felhő-terasz) nevet viselő építményen hatnyelvű (szanszkrit, tibeti, mongol, tangut, ujgur és kínai) szutra-szövegek találhatók.

Tovább haladva észak felé, Csinglungcsiao (Fekete Sárkány hídja) vasútállomásnál a kínai technikatörténet érdekes emlékéhez érkezünk el.

Innen már nincs messze Pataling, amelynek tengerszint feletti magassága ezer méter körül van.

A Nagy Fal kettős kapuja kis erődítmény, a két kapu közötti szabad térségen ma üzletek vannak és autóparkoló, közelükben étterem működik. A bástyákkal meg-megszakított kőfal itt 6,6 méter magas, az alapjánál 6,6, a tetején pedig 5,5 méter széles. Kőlapokkal és – ha szükséges – lépcsőkkel borított felső része kényelmes utat biztosított a császári futárszolgálat számára, a Nagy Falnak ugyanis nemcsak háborúk idején, de békeidőben is megvolt a maga funkciója: a hírközlés és szállítás céljait szolgálta. A fal egy szakaszát a felszabadulás után helyreállították. Renoválásán ma is dolgoznak. A környéken található a „Peking Néző szikla”, amelyről jó időben egészen a fővárosig ellátni.

Másik irányban, a Nagy Falon túl a Peking vízgazdálkodásában jelentős szerepet játszó, a felszabadulás után létesített Ku- angting-víztároló húzódik, amelyből a Jungting-folyó halad a város felé.