Malaga utazási ajánlatok

Malaga, a Costa del Sol legnagyobb, legvonzóbb városa a Földközi-tenger partján, szép és termékeny vidék központjában fekszik. Lakosainak száma 1.300.000 fő. A várost két egyenlőtlen részre osztva, átszeli a Guadalmedma folyócska, amelyben az esős időszakon kívül alig van víz. A történelmi városrész a bal parton terül el, ahol a Gibralfaro-hegy emelkedik. A jobb parton van a város ipari negyede. A várost északról hegyek (Montes de Malaga) védik a szárazföld hidegebb légáramlataitól, így Malaga (és környéke) — San Sebastiánnal, La Corunával és Palma de Mallorcával együtt — Spanyolország legkeresettebb üdülővárosainak egyike.

Malaga nem bővelkedik műemléki látnivalókban, a természetnek köszönhetően viszont éghajlata enyhe, kellemes, napfényes, ami a legnagyobb vonzerő a turisták számára. Malaga környéke egyike Spanyolország legszárazabb vidékeinek, évi középhőmérséklete pedig 20 °C.

Történelme abban az időben kezdődik, amikor Spanyolország partjain a görögök kereskedelmi kolóniákat létesítettek. A várost állítólag Salé pátriárka alapította az i. e. XI. században, de a Gibralfaro-hegy nevéből következtetve is valószínű, hogy alapítói görögök, esetleg a tiruszi föníciaiak voltak. Bizonyító adatok csak a karthágói uralomra vonatkozóan vannak, a régészek szerint a punok még az i. e. VI. század előtt telepedtek le Malaga helyén. Az ebből az időből származó pénzérméken szerepel a Malaka név, amelyből a város mostani nevét származtatják.

A rómaiak idejében Malaga római város, municípium volt. Ebből az időből származnak az Alcazaba-domb tövében talált római színház és templom romjai. A kereszténység a IV. század elején terjedt el a malagai tartományban. A rómaiakat a vízi-gótok (nyugati gótok) követték, akiknek uralma alatt a svévek és vandálok rohanták meg Malagát, s elpusztították a vidék nagy részét. Az arabok kezére 711-ben jutott. 745-öt követően Malaga az andalúziai tartomány legjelesebb városává fejlődött. Bár mór hódoltság alatt élt, az iszlám városban továbbra is fennmaradtak a keresztény egyházközségek.

A mór Andalúzián belül a város a Córdobai Kalifátushoz tartozott, amikor pedig az kisebb tartományokra osztódott, Malaga tartományi székhely lett, amelyet önálló emírek kormányoztak. Córdoba elfoglalása után Malaga beolvadt a granadai királyságba, s ugyanez volt a helyzet a XV. században is, amikor Izabella és Ferdinánd a várost visszafoglalta. Ettől kezdve Malaga is haszonélvezője lett az ország általános fel-virágzásának; gyorsan fejlődött gazdasága és kereskedelme. Közben történelmi események színtere is volt. Itt tört ki 1505-ben és 1568-ban a moriszkók lázadása. A függetlenségi háborút sem vészelte át nyomtalanul, 1812-ben a franciák kifosztották a várost.

Az igazi fellendülést csak a XIX. század hozta, amikor a Caleta-öbölben elkezdték a kikötő építését. A XIX. században és a XX. század első negyedében Malaga látogatott idegenforgalmi központtá fejlődött, ami további gazdasági eredményekkel járt. A polgárháború első hónapjaiban Malaga a köztársaságiak fontos ellátási bázisa volt. Korábban egész sor gyönyörű műemléke 1931-ben és 1936-ban fogyatkozott meg.

Bár történelme messzi időkre nyúlik vissza, műemlékei az utóbbi századok: a reneszánsz, barokk és a klasszicizmus alkotásai.

Malaga sok híres szülöttje közül a legismertebb Pablo Ruíz Blasco, ismertebb nevén Pablo Picasso (1881—1973), akinek két ifjúkori művét is őrzi a város Szépművészeti Múzeuma.