USA utasbiztosítás

Óvja meg magát, családját és utazási költségeit az előre nem várt eseményektől!

KÖSSE MEG UTASBIZTOSÍTÁSÁT ONLINE!

Amerika a nevét Amerigo Vespucciról, a firenzei kereskedőről, hajósról és felfedezőről kapta. Az első lakosok Ázsiából, a Bering-Szoroson át egy földnyelven keresztül jutottak el ide vagy 25 000 évvel ezelőtt. Ők voltak a Dél- és Észak-amerikai indiánok és az eszkimók ősei. A X. és XI. században északiak, skandinávok érkeztek Észak-Amerika partjaihoz, és rövid időre le is telepedtek. Magát az északi szárazföldet Kolumbusz Kristóf soha nem pillantotta meg, ám ő nyitotta meg az utat az ismeretlen kontinens felé először a spanyolok, majd több más nemzet számára.

A spanyolok 1565-ben alapították meg St. Augustine-t a mai Floridában, ez lett az első állandó európai település Észak-Amerikában. Egy évszázaddal később az Új-Franciaország (ma Kanada) felől érkező franciák felderítették a Mississippi völgyét; a teljes vízgyűjtő területet XIV. Lajos királyról Louisianának nevezték el, és igényt formáltak rá Franciaország nevében. Kereskedelmi állomásokat létesítettek a Szent Lőrinc-folyó és a Mississippi felső folyása mentén. Első településüket a mai New Orleansnál, a Mississippi torkolatánál hozták létre. Az észak-amerikai területek leglelkesebb korai gyarmatosítói azonban az angolok voltak. Az első brit telepesek közül sokan az otthoni politikai vagy vallási üldöztetés elől menekültek ide, a többieket a vagyonszerzés reménye vagy a kalandvágy hajtotta. Az első állandó brit település, Jamestown 1607-ben a mai Virginiában jött létre. Tizenhárom évvel később kötött ki a Mayflower a mai Massachusetts területén, Plymouthnál, fedélzetén a „zarándok atyákkal” (a pilgrimekkel). Ok hozták magukkal azt a puritán munkaerkölcsöt, mely napjainkig megnyilvánul az amerikaiak szorgalmában és törekvő természetében. A déli gyarmatokon a telepesek eleinte főleg anglikánok voltak, akik felismerték, hogy a terület igen alkalmas gyapot, dohány és más meleg égövi növények termesztésére. 1619-től kezdve egyre nagyobb számban hoztak afrikai rabszolgákat az ültetvények megművelésére.

1763-ra, amikor Nagy-Britannia a gazdasági kizsákmányolás „merkantilista rendszerét” kezdte alkalmazni, a keleti tengerpart mentén 13, többségében önkormányzat által igazgatott gyarmat alakult ki. Az itteni telepesek elszántan törekedtek arra, hogy saját kezükbe vegyék gazdasági és politikai ügyeik intézését. Törekvéseiket jól jellemzi a híres „bostoni teadélután”: 1773-ban indiánnak öltözött hazafiak egy csoportja a Brit Kelet-indiai Társaság 342 ládányi teáját Boston kikötőjében a tengerbe öntötte, tiltakozásul a brit monopóliumok, valamint a brit adók ellen.

Ez az akció volt az első lépések egyike, amelyek kirobbantották a függetlenségi háborút (1775-83). A háborúban nagyobb arányokban nyilvánult meg az, amit már a teadélután is demonstrált: nevezetesen, hogy az egykori telepesek már végérvényesen amerikaiak. 1776. július 4-én a 13 eredeti kolónia a Függetlenségi Nyilatkozattal Amerikai Egyesült Államokká nyilvánította magát. Hosszú, heves harcok után 1781-ben a fiatal köztársaság Yorktown-nál fegyverletételre kényszerítette a brit erőket.

Az 1777. évi államszövetségi szerződés kísérletet tett arra – egyelőre még sikertelenül hogy összekovácsolja a 13 államot. Ennek ellenére fontos kiindulópontul szolgált az 1787-ben megfogalmazott alkotmányhoz, majd az 1791-ben kidolgozott első tíz alkotmánymódosításhoz, amelyet „Bill of Rights” néven ismerünk. Az alkotmány kimondta a szövetségi köztársaság megalapítását, és a hatalmat a nemzeti kormány, az államok és a nép között osztotta fel. A központi (szövetségi) kormány létrehozásakor a kölcsönös ellenőrzés és kiegyensúlyozás olyan rendszerét teremtette meg, amely biztosította, hogy az államhatalom egyik ága se kapjon túlságosan nagy hatalmat. Felosztotta a jogköröket a hatalom három ága: a végrehajtó hatalom (az elnök), a törvényhozás (a Kongresszus) és a jogi felügyelet (a Legfelsőbb Bíróság és a szövetségi bíróságok) között. 1789-ben első elnökké George Washingtont választották.

Az alkotmány időről időre újabb módosításokkal egészült ki, és bebizonyosodott, hogy mennyire messze tekintő és tartós érvényű. A négyévenként megválasztott amerikai elnök vitathatatlanul az ország első embere: törvényeket kezdeményezhet és vétózhat meg, s ami talán ennél is fontosabb, az emberekhez közvetlenül szólva befolyásolni tudja a nemzet hangulatát. Ő a fegyveres erők főparancsnoka is. Abszolút hatalomra mégsem tehet szert, mivel hatáskörét korlátozza az alkotmány, a törvény és az államszervezet másik két hatalmi ága: a szenátusból és a képviselőházból álló Kongresszus, valamint a Legfelsőbb Bíróság. Ez utóbbi kilenc, életre szólóan kinevezett bírákból áll, akik semmissé tehetnek bármilyen törvényt, ha azt alkotmányellenesnek találják.