Dánia utasbiztosítás

Óvja meg magát, családját és utazási költségeit az előre nem várt eseményektől!

KÖSSE MEG UTASBIZTOSÍTÁSÁT ONLINE!

Dánia még a mi államhatárokkal alaposan felszabdalt öreg kontinensünkön is a kis országok közé tartozik: területe – 43 075 km2 – kevesebb, mint a fele hazánkénak- Földrajzi helyzete annál szerencsésebb: Észak- és Közép-Európa határán, az Északi- és a Balti-tenger között, valóságos közlekedés- földrajzi gyújtópontban fekszik. Az ország nyugati részén a Jylland-félsziget kontinensünk törzséhez kapcsolódik, a keleti részét alkotó szigetvilág pedig a Skandináv-félsziget felé képez átmenetet. Az eltérő természeti adottságokkal rendelkező közép- és észak-európai térségek között a kereskedelem régtől fogva Dánián halad keresztül. A kis ország hosszú kompjáratai és újabban egyre szaporodó hídjai igen élénk átmenő forgalmat bonyolítanak le. A kelet-nyugati tengeri közlekedés szempontjából ugyancsak kulcshelyzete van Dániának, hiszen ellenőrzi a Balti-tengerről kivezető szorosokat, mindenekelőtt a keskeny, de nagyon forgalmas Oresundot.

Dánia a szárazföldön csupán egyetlen országgal, a Németországgal – mégpedig annak Schleswig-Holstein tartományával – szomszédos. Az államhatár hossza itt mindössze 68 km, viszont a zegzugos öblökkel, tengerágakkal, szorosokkal tagolt dán partvonal hosszúsága eléri a 7400 kilométert. Jellemző adat: az ország egyetlen pontja sincs 52 kilométernél távolabb a tengerparttól. Dániához a már említett Jylland-félszigeten kívül nem kevesebb, mint 474 kisebb- nagyobb sziget tartozik, melyek közül kb. száznak van állandó lakossága. A szigetvilág „óriásai” a megyényi méretű Sjaelland (7016 km2) és Fyn (2976 km2), a nagyobbak közül említést érdemel még Lolland (1241 km2), Bornholm (587 km2) és Falster (514 km2). Dániát Norvégiától a 125 km széles Skagerrak-, Svédországtól a 75 km széles Kattegat-, délebbre pedig a 4 kilométerre szűkülő Oresund-tengerszoros választja el.

Nyilvánvaló, hogy a temérdek apróbb-nagyobb szigeten csakis hajózásban jártas nép alapíthatott egységes államot. Az északi germánokhoz tartozó dán törzsek az i. sz. V-VI. században a közép-svéd tóvidékről vándoroltak be, kiszorították az őshonos jütöket és frízeket, majd vakmerő hajósaik a IX-XI. század között tengeri portyázásaikkal, kalandos felfedező útjaikkal írták be nevüket Európa történelmébe. Dánia – viszonylag sűrű népességének, valamint földrajzi helyzetének előnyeit kihasználva – hamarosan magához ragadta a balti-tengeri kereskedelmet : a flandriai és britanniai iparcikkeket nemes szőrmék, fa, viasz és borostyánkő ellenében Kelet- és Észak-Európa felé közvetítette. Az Oresundon áthaladó hajókra kivetett vám négy évszázadon át – egészen 1857-ig – gazdagította a dán királyi kincstárat. Az újkor hajnalán megingott Dánia vezető szerepe az északi térségben, de azért az ország még bekapcsolódott a gyarmatokért folyó versengésbe: kisebb birtokokat szerzett Indiában meg a nyugat-indiai szigetvilágban, erődöket épített az afrikai partokon, és így részt kapott a rabszolga-kereskedelem busás jövedelméből is. Mindez hozzájárult az eredeti tőkefelhalmozáshoz, amely a XIX. században a dán mezőgazdaság forradalmi átalakulását lehetővé tette. Ennek az átalakulásnak a természeti alapját az ország kedvező domborzati, éghajlati és talajföldrajzi adottságai jelentették.