Bali utasbiztosítás

Óvja meg magát, családját és utazási költségeit az előre nem várt eseményektől!

KÖSSE MEG UTASBIZTOSÍTÁSÁT ONLINE!

Rizs

Egész Indonézia legfontosabb élelmiszere a rizs. A balinézek számára a rizs nemcsak egyszerű növény, hanem Dévi Szrinek, a termékenység istennőjének szimbóluma is, akinek még a földeken is számos szentélyt állítottak. A rizsföldeket bonyolult csatornarendszer öntözi, amit egykoron a falusi szövetkezet (subák) szigorúan őrzött. A rizstermesztés a férfiak dolga, de a rizsaratáskor (évente háromszor) az egész család segédkezik a munkában. Balin a festői szépségű rizsteraszok a vulkáni hegyek termékeny lankáin egészen 1600 méteres magasságban is megtalálhatók.

Sárkányok

Ha a balinézek sárkányt eregetnek, annak – mint majdnem mindennek az életükben – spirituális jelentése van: Indra isten is valószínűleg ezzel a játékkal szórakoztatta magát egykor. A fél falu részt vesz az impozáns sárkányok építésében, melyeknek farkrésze majdnem 12 méter hosszú. A sárkány fesztiválon, amit minden évben júliusban vagy augusztusban Sanurban rendeznek meg, kereken 1500 falu vesz részt. Papok és gamelán zene kíséretében férfiak kisebb csoportja engedi a levegőbe a műalkotást.

Tánc

A balinézek minden alkalmat megragadnak, hogy táncoljanak – legyen az templomi ünnepség, családi szertartás vagy pusztán szórakozás. A táncelőadások mindig sötétedéskor kezdődnek. A legtöbb tánc az indiai nemzeti eposzok (a Rámájana vagy a Mahábhárata) legendáiról szól. A pompás díszekkel felékszerezett táncosok kapcsolatban vannak a Földdel, minden kézmozdulatuk vagy pillantásuk jelentéssel bír. A turisták számára persze a híres táncoknak csak a rövidebb verzióját mutatják be: a barong tánc egy mesebeli állatnak és a gonosz boszorkánykirálynőnek, Rangdának az egymással vívott harcát ábrázolja. A kecses legong tánc pedig azoknak a kislányoknak a tánca, akik még első menstruációjuk előtt vannak. A kecak táncnál összesen száz férfi ül a földön, és ritmikusan mozognak, miközben ezt kiabálják: „Cak-ke-cak-ke-cak.” A modem kecak-változat keretében jeleneteket mutatnak be a Rámájanából, a transztánc pedig egy olyan koreográfiából ered, melyet Walter Spies német festő 1933-ban a „Démonok szigete” cimű film számára alkotott.

Banyanfa

Az indiai fügefa (Ficus bengalensis) a balinézek szent fája. Ügy tartják, hogy egy ilyen fa alatt üldögélve, meditációval érte el a megvilágosodást Siddharta Gautama, aki később első Buddhaként a nirvánába jutott. Az akár 30 méteresre is megnövő fügefák jelentik a falvak középpontját. Egyetlen banyanfát sem szabad kivágni.

Templomok

Balin a házak előtt, de még a rizsföldeken is találunk oltárokat vagy szent helyeket. A balinéz templomok fallal körülvett, de felülről nyitott területek: maga az ég jelenti tulajdonképpen a tetőt. A templom belseje három udvarból áll, ahonnan a harmadik és egyben legszentebb udvar mindig az erdők felé nyílik. A falvakban három templom van: a Pura Puseh (központi templom), vagyis az ősök temploma, amelyet Brahmának, a teremtés istenének szenteltek. A Pura Desa (a falu temploma) Visnu oltalma alatt áll, és ez egyfajta közösségi helyként is működik. Legritkábban látogatott templom a Pura Dalem (a halotti templom), amelyet Sivának, a pusztítás istennőjének szenteltek. A balinézek legfontosabb temploma azonban a Gunung Agung hegy oldalában álló Pura Besakih.

Tűztemetés

A balinézek hisznek abban, hogy a lélek csak a testi burok megsemmisülése után válik szabaddá. A pompás tűztemetéshez hatalmas égetőtornyokat és állat formájú koporsókat építenek. Sok halott évekig itt van eltemetve, míg a család az elhamvasztásához szükséges pénzt összespórolja. A szegényebb családok emiatt gyakran tömeges temetéssel vesznek búcsút halottaiktól. Ezekhez pompás körmenetek tartoznak, ezért sok turistát vonzanak.

Wallace-vonal

A XIX. században Sir Alfred Wallace természettudós fedezte fel, hogy Bali keleti részének növény- és állatvilága jelentősen különbözik Ázsia többi részétől. Arra következtetett, hogy a Bali és Lombok közti mély tengerszorosban húzódott egykor az ausztrál és az ázsiai őskontinens közti választóvonal: míg az innen nyugatabbra fekvő területeken majmok, elefántok, tigrisek és trópusi növények éltek, addig a keleti rész elsősorban a hüllők és az erszényesek otthonává, a táj pedig száraz szavannává vált.

Wayang Kulit

Az árnybábjátékot már akkor ismerték az indonézek, mielőtt a hinduizmus elterjedt volna a szigeten: az árnyak bizonyára az elhunyt ősök szellemével való kapcsolatot jelentették a számukra. A bambuszbotra erősített, bivalybőrből csipkésen kivágott, átlyuggatott és kifestett figurákat a dalang (bábmester) mozgatja. Itt a nézők szívesen időznek, a sietség ismeretlen. A bábjáték egy fehér vászon mögött folyik, amelyet hátulról olaj lámpással világítanak meg. A dalang könnyen érthető, monoton énekléssel epizódokat mesél el a Rámájana és a Mahábhárata hindu eposzokból. Mögötte a gamelán zenekar játszik. Egy ilyen előadás egész estén át is tarthat, közben a nézők kedvükre jönnek-mennek, esznek és beszélgetnek.