San Francisco

Az ismerkedés San Franciscóval viszonylag könnyű, mert a látnivalók többsége aránylag kis területen található.
Ráadásul a városi közlekedés, amerikai viszonyok között meglehetősen jól szervezett, villamos, autóbusz, trolibuszok és a San Francisco-i sajátosságnak számító kötélvontatású kocsik, a nevezetes cable carok szinte mindenüvé eljuttatják a turistát. Aki gépkocsin akar megismerkedni a várossal, végigjárhatja a „40 mérföldes utat” (ennek térképét minden szállodában meg lehet kapni), ez nemcsak a belváros, hanem a szűkebb környék nevezetességeihez is elvezet, s hasonló utat tesznek meg általában a városnéző autóbuszok. A legjobb azonban gyalog, illetve a városi közlekedési eszközök felhasználásával tekinteni meg a várost.

Sétánk kiindulópontja a Union Square és környéke. Ez a tér annak a háromszögnek mintegy központja, amelyet a város két nagy főútvonala, az észak—déli irányú Van Ness Avenue és az északkelet—délnyugati irányú Market Street, illetve a tengerparti — pontosabban az öbölparti — főútvonal, a Embarcadero zár be. Ez San Francisco szíve. A parkosított Union Square egyik végét a régi és előkelő St. Francis Hotel zárja le, a többi épületben üzletek, irodák vannak, s a tér alatt négyszintes parkológarázst alakítottak ki. A környező utcákban sorakoznak a város legdrágább, de legszebb üzletei, áruházai, némelyik maga is nevezetesség, így a Gumps-áruház, amelynek hatalmas kiállítása keleti ékszerek, ötvösmunkák és jade-faragványok vásárlására csábítja a turistákat.

A John Howell könyvesbolt a Post Streeten a leghíresebb antikvárium, s ritka könyvek, kéziratok lelőhelye. A Maiden Lane-en levő F. C. Morris Store-t Frank Lloyd Wright tervezte, „miniatűrben” elkészítve a későbbi világhírű New York-i Guggenheim Múzeumot, a csigavonalú galériát.

Ha a Grant Streeten alig egy háztömbnyit megyünk déli irányban, a Pine Street sarkáig, máris eljutunk San Francisco egyik nevezetességéhez, a Chinatown-hoz, amely alighanem a legnagyobb kínai település Ázsián kívül; több, mint 40 ezer kínai származású amerikai lakik itt a környező utcákban.

A kínaiakat „importálták” Californiába: a nagy vasútépítések időszakában munkásnak hozták a kulikat, akik kevés bérért szorgalmasan dolgoztak. Bár annak idején a hatóságok minden eszközzel tiltották letelepedésüket, sokan maradtak itt, s ma az öböl városaiban 80 ezren élnek, kb. felük abban az alig néhány háztömbnyi körzetben, amely a Grant Streetnek a Bush Street és a Broadway közötti rövid szakaszán, illetve ennek két oldalán terül el. Itt az utcai lámpáktól a telefonfülkékig minden kínai ornamentikával díszített. Az üzletek, éttermek, pékségek, fűszeresek kínai jellegűek- kínai árut kínálnak. Aki szereti a gyomrát, próbálkozzék meg a kínai koszttal, nagyon jól jár. Az itteni éttermek általában az európaiak számára legismertebb kantoni konyha főztjeit tálalják. Az üzletek rengeteg „bóvlit”, értéktelen árut hoznak forgalomba, de a szakértő — szép pénzért — valódi kínai műkincsekre is bukkanhat itt, porcelánokra, elefántcsont és jade-faragványokra, kínai ötvösmunkákra, ékszerekre, festményekre, nem is szólva a szép — és nem kis mértékben Japánból származó —festményekről, textíliákról.

A Chinatown érdekesebb épületei: a Pine Streeten a Kong Chow templom; a Sacramento Streeten a Nam Kue kínai iskola; a Washington Streeten a Bank of Canton; a Portsmouth Square-en a Buddha-templom; a Washington Street 800-as tömbjében az Old Chinatown Lane. Egy kis téren Szun Jat-szen, a nagy, kínai haladó politikus szobra áll. Körsétánkat a Washington és a Montgomery Street sarkán fejezzük be. Ez a város ősi magja, a Portsmouth Square-en tűzték ki először a mexikói helyébe az amerikai zászlót.