Boston

Miért érdemes Bostonba utazni?

Boston magába foglalja Amerika történetét a kezdetektől a XX. századi virágba borulásig, mintegy a fejlődés esszenciáját nyújtva ezáltal. A szűk városhatárok között a nyüzsgő településen 600.000-en élnek. A teljes agglomeráció népessége azonban a kapcsolódó városi településekkel együtt több mint négymillió, és ezek összesen alkotják a Nagy-Bostont. A kis szatellitvárosok Amerika hajnalát idézik. A nagyváros egészében, a körzet 70 felsőoktatási intézményével a hatalmas „szürkeállomány-termelő ipar” központja. Az Új-Anglia legnagyobb erőforrása. Boston részletiben a múltat őrzi, összességében a jövőt szolgálja.

Boston tipikusan az a város, amelyet sétálva érdemes bejárni. Legérdekesebb részeiben a szűk utcák ördögien megnehezítik az autóvezetést. A bostoniak elszántan próbálnak kijutni a közlekedési dugókból, s eközben veszélyesen közömbösek a máshonnan jöttekkel szemben, akik tapogatódzva keresik az utat a városban. Egy szó mint száz, parkoljuk le az autót és kezdjük meg sétánkat a Boston Commonon, a város szívében. A Tremont, Boylston és Beacon utcák által határolt 20 hektárnyi zöld városmagot eredetileg a Massachusetts Bay Company vásárolta meg még 1634-ben, egy általuk a szó szoros értelmében bekerített remetétől, William Blackstone tiszteletestől. A tiszteletes már itt tartózkodott, amikor a 900 puritán megérkezett, és akkor döntött a terület eladásáról, amikor végképp elege lett szomszédai bigott szokásaiból. Mintegy igazolva elhatározását az új telepesek a zöldterületet, eltekintve a lábasjószág legeltetésétől, pellengér, kaloda, szégyenfa, szégyenketrec és bitók „üzemeltetéséhez” vették igénybe. Az első kipellengérezett éppen a pellengért kifaragó ácsmester volt. Így büntették meg, amiért túl sokat kért a munkájáért. Manapság a Common baseball és lábtenisz pályák népszerű otthona, rock koncertek kedvelt színhelye. A régi puritán időkben ez volt az egyetlen közterület, ahol a bostoniak dohányozhattak.

A Commonhoz nyugati irányban közvetlenül kapcsolódik a Public Garden. A XIX. században hozták létre a Charles folyótól délre fekvő ingoványos lapály feltöltésével. A tulipánok és árvácskák behízelgő kis virágágyai alkották az ország első botanikus kertjét. A park középpontjában elterülő mesterséges tavon kellemesen csónakázhatunk a szeszélyes, lapos fenekű, hattyú alakú csónakokon.