Szlovákia

Miért érdemes Szlovákiába utazni?

Szlovákia földrajzi jellegét alapvetően a Nyugati-Kárpátok hatalmas íve határozza meg. Legmagasabb pontja a Magas-Tátrában levő Gerlahfalvi-csúcs (2655 m). A Nyugati-Kárpátok hegyvonulata, amely az ország keleti csücskében a Keleti-Kárpátokban folytatódik, dél felé a Duna menti sík vidékre néz. A Duna egy hosszú szakaszon Szlovákia és Magyarország határán folyik, s vízi összeköttetést teremt Szlovákia és a többi Duna menti ország, illetve a Fekete-tenger között.

Földrajzi fekvését tekintve Szlovákia Kelet- Közép-Európában terül el. A szlovák tájak igen változatosak, de az ország legnagyobb része hegyvidék. A déli országrész síkságai a Kárpát-medence részei. Az északi hegyek, valamint a hegyvidékkel elválasztott délnyugati és délkeleti alföldek határozzák meg a négy fő országrészt: Nyugat-, Dél-, Kelet- és Észak-Szlovákiát.

Nyugat-Szlovákia nagy részét a Duna menti síkságok alkotják. Itt, a Dunától északra a viszonylag meleg éghajlat, a jó termőtalaj és az alföldi jellegű domborzati viszonyok jó feltételeket kínáltak a mezőgazdaság és a települések fejlődéséhez – nem véletlen, hogy ez az ország legsűrűbben lakott része. Fő terményei a gabonafélék és a cukorrépa. Nyugat-Szlovákiában található a főváros, a Duna partján fekvő Pozsony (Bratislava, 440 ezer lakos), valamint Nyitra, amely ma az ország harmadik legnagyobb városa. A térség ipara is fejlett.

Az ún. Dél-Szlovákia voltaképp Közép-Szlovákia déli része – hegyekkel, dombokkal, fennsíkokkal tarkított vidék. A Nyugati-Kárpátok belső vonulatának nagyrészt vulkáni eredetű s ezért ásványkincsekben gazdag hegyei Dél-Szlovákiába nyúlnak. A Garam folyó környéke gépgyártási és alumíniumipari központ. A folyók völgyében a mezőgazdaság – főleg a zöldség- és gyümölcstermesztés -, északabbra az ipar a fő gazdasági ág. A térség központjai Beszetercebánya (Banská Bystrica) és Zólyom (Zvolen).

Kelet-Szlovákia tájképét két kiterjedt sík vidék: a Kassai-medence és a dél felé nyitott Kelet-szlovákiai-alföld határozza meg. Ez a terület egykor Szlovákia legelmaradottabb része volt, de az elmúlt évtizedekben szintén sokat fejlődött, és nagyipari létesítményeket kapott, köztük a kassai Kelet-szlovákiai Vasműveket. A szlovák többség és az igen jelentős magyar kisebbség mellett lengyelek, ukránok és ruténok népesítik be ezt az országrészt, amelynek központja Kassa (Kosice), valamint a gyorsan fejlődő Eperjes (Presov).

Észak-Szlovákia a nagy hegyek hazája. Az itteni népesség a medencékben és folyóvölgyekben, elsősorban a Vág völgyében összpontosul. A mezőgazdaságból itt nehéz megélni, a lakosság nagy részét az ipar foglalkoztatja. A vidék lenyűgöző hegyei, számos tava, fürge patakjai, zubogó vízesései és kiváló síterepei a turisták tömegeit vonzzák ide.

A Tátrák földje sokáig a magyar koronához tartozott, és részben elmagyarosodott.