San Francisco szállás

Miért érdemes szállást foglalni San Francisco-ban már 1.552 Ft-tól?

Városnézéshez vegyük igénybe a San Francisco-i nevezetességet, a cable cart, a kötéllel vontatott villamost.

Amikor 1873-ban San Francisco-ban először vezették be ezt a sajátos közlekedési eszközt, valóságos technikai csodának számított. A dombos vidékre nem közlekedhettek villamosok, a fogaskerekű viszont lassú lett volna a völgyekben, újszerű járművet kellett kitalálniuk, ez a cable car. Kis villamoskocsikat óránként mintegy 15 km-es sebességgel, az úttest színe alatt húzódó kötél vontat, amelyet a központi gépház forgódobja hoz mozgásba. A kocsivezető mechanikus karral „megragadja” a végtelen kötelet, amely a két sín közötti vájatban halad, s addig tartja a kötélhez „horgonyozva” a kocsit, amíg megállóhoz nem érkeznek. Ekkor elengedi a kötelet, befékezi a kocsit, megvárja (?) a fel- és leszállást, majd újra működésbe hozza a mechanikus kart, és a kocsi megy tovább.

Az előbbi kérdőjel annak szól, hogy a cable car szinte sohasem áll, az utasok a lassú kocsira rendszerint menet közben szállnak fel és le. A kocsik két oldalán végigfut a deszkajárda „sikk” — és nem büntetendő cselekmény – itt utazni. Itt közlekedik a kalauz is, miközben a parányi jármű szinte szünet nélkül csenget és a vezető bűvészmozdulatokkal kezeli a kapaszkodókart, a féket és a csengőt. Kevés vidámabb jármű képzelhető el a cable carnál, és joggal nevezetesség. A san-franciscoiak békés természetű emberek, de amikor a város vezetősége azon meditált, hogy megszünteti a jelenleg működő három cable car vonalat, valóságos forradalmi hangulat keletkezett a városban, s a cable car maradt…

Mindig kisebb népünnepély, amikor a Powell és a Market Street sarkán — nem messze a Union Square-től, a kalauz és a vezető, rendszerint az utasok tevékeny közreműködésével, korongon megfordítja a cable car kocsiját. Mi is kivehetjük ebből részünket, azután üljünk föl a zötyögős járműre, amely innen a Nob Hill tetejére visz fel. Ugorjunk le (óvatosan) a Powell és a California Street sarkánál (azért itt van rendes megálló is), és induljunk felfelé a California Streeten. A nagy tűzvész előtt ez volt a San Francisco-i milliomosok otthona; bányagrófok, vasúthercegek, bankárok és egyéb rablólovagok laktak itt. Néhányuk kastélya ma is megmaradt. Az egyik milliomos, Mark Hopkin egykori palotája helyén ma a róla elnevezett szálloda áll, amelyet a friscóiak csak Marknak becéznek, ennek tetején a Top of the Mark szép étterem, nagyszerű kilátással. Sétáljunk tovább a Nob (vagy ahogy a város lakói elnevezték „Snob”) Hill főútvonalán, a California Streeten. Elhagyjuk a szabadkőműves templomot, és egy neogótikus templomhoz, a Grace Cathedralhoz jutunk el. A sznob újgazdag jelleg itt alaposan kiütközik: az oltár XI. századi francia munka, a faragványok XVI. századi flamand alkotások, az egyik oldalkapu a híres firenzei, Ghiberti-féle bronzkapu másolata.

Érdemes visszasétálni a California Streeten, a Huntington Parkhoz, amely egy vasútmilliomos kastélya helyén létesült, majd az egyetlen, földrengést és tűzvészt átélt magánpalotához, a James Flood-kastélyhoz, ezt csodálatos kovácsmunkájú bronzkerítés veszi körül. Az épület zártkörű klub, így nem tekinthető meg. Nem mindennapi élmény kipróbálni az átellenben levő Fairmont Hotel különleges felvonóját: az üvegfalú lift az épület külső oldalán kapaszkodik a tetőétteremig és kilátóig, a Crown Roomig, amely nemcsak az étterem vendégei, hanem a nézelődő turisták előtt is nyitva áll.

Visszatérve a Powell és a California Street sarkára, ugorjunk fel egy olyan cable carra, amely észak felé tart és „Hyde-Beach” jelzésű. Az utat megszakíthatjuk a Washington és a Mason Street sarkán; a cable carok központjánál a köteleket mozgató erőgépet is meg lehet tekinteni. Ha folytatjuk az utat, rövidesen keresztezzük a Lombard Streetet, ez a „világ legkanyargósabb utcája”: egyetlen háztömbnyi távolságon nyolc kis kanyart tesz meg a meredek hegyoldalon a virágágyas utca. A cable carról is igen szép a kilátás, a sarkokról szinte az egész környéket át lehet tekinteni, a Golden Gate-től az Alcatraz-szigetig.

A végállomás majdnem a tengerparton van. A közelben találjuk a Maritime Museumot, a tengerhajózás történeti kiállításával, és az Aquatic Parkot, a tengerparti parkot, a város napimádóinak kedvenc gyülekezőhelyét. Félkörívben nyúlik innen a vízbe egy nagy móló, itt rendszerint tucatjával üldögélnek a horgászok. A tér mögött régi gyár modernizált épülete látszik, a Ghirardelli csokoládégyáré, ez már nem működik, viszont az épületben üzleteket, éttermeket rendeztek be. A volt konzervgyárban (Cannery) és sok más ócska raktárépületben némi átalakítással luxusüzletek, éttermek kaptak otthont.

Keletnek fordulva sétáljunk át a Jefferson Streeten a halászkikötőhöz, a nevezetes Fishermans Wharfhoz. Aki már járt Olaszországban, meglepődik, úgy érzi, mintha olasz halászfalu kikötője elevenedett volna meg, annyi itt a színes kishajó és annyi a turista. A mediterrán jelleget az olasz vendéglők és a tenger kincseit kínáló hal- és rákvendéglők is növelik, a kikötősorokon halárusok tanyáznak, helyben főzik a jó étvágyú vendégeknek a rákot. Itt van egyébként a panoptikum és egy érdekes kis hajómúzeum, a Balclutha, annak a flottának utolsó vitorlása, amely valaha Dél-Amerika megkerülésével jutott el a keleti parttól San Franciscóig. (Innen kis sétával eljuthatunk a Bay és a Taylor Street sarkához, ahonnan a cable car másik vonalán térhetünk vissza a Union Square-re.)

A Fisherman’s Wharf keleti szegélyénél szálljunk fel olyan autóbuszra, amely az Embarcadero-n, San Francisco rakodópartján halad végig. A város északkeleti pereme egyetlen összefüggő dokkrendszer, hatalmas teher- és személykikötő, amelynek nyüzsgéséről az autóbusz ablakából is elegendő képet lehet alkotni. A Ferry Buildingnél leszállva először is látogassuk meg ezt a sajátos múzeumépületet. Az l898-ban készült, s a földrengés által csak megrongált épület valaha a Bay kompforgalmának végállomása volt. Egyik része ásványtani múzeum, a másik része kereskedelmi központ és klub. Innen is megcsodálhatjuk a Bay Bridge (a kilátótoronyból már szemügyre vett San Francisco—Oakland Bay Bridge) hatalmas forgalmát. Az öböl, a San Francisco Bay alatt halad a BART néven ismert, földalatti vonal.

Az öböl vizében előregyártott alagútszakaszokat fektettek le különleges hajók segítségével, a szelvényeket szorosan összekapcsolták, víztelenítették, így építették fel a metrószerelvények alagútját a fúrópajzsos megoldás helyett. Az alagút földrengésbiztos, ez nagyon fontos itt, a gyakori földmozgások körzetében. A Market Street alatt a szerelvény kéregvasútként fut, érintve a vasúti és a buszpályaudvart, valamint a legfontosabb kereskedelmi és hivatali épületeket. A BART gyors elővárosi vasút is egyben, amely a környék több településéhez visz el.

A Market Street innen a tengerpartról, a Bay Bridge közeléből indul. A Market Street a város üzleti életének centruma. Egyik oldalán van a modern Golden Gate Center, számos felhőkarcolójával, a Crown Zellerbach Building néven közismert modern iroda épülettömb, sok üzlet, áruház, mozi, bóvli-üzlet és mindaz, ami egy átlagos amerikai nagyváros „downtown”-ját jellemzi. Az egyik keresztutcában áll a Montgomery Street-en a Pacific Stock Exchange, a nyugati partvidék értéktőzsdéje.

Ahol a Van Ness Avenue keresztezi a Market Streetet, ott emelkedik a Civic Center. E nagyszabású épületcsoport központja a washingtoni Capitolhoz hasonló kupolás városháza, a City Hall, érdemes megtekinteni a kupolacsarnokot, a rotundát, a városi bíróság helyiségeit. Az épülettel szemben az egyik oldalon a városi könyvtár tömbje áll (jelentős művészettörténeti és zenetörténeti gyűjtemény). A tér két oldalát a State Building — California állam kihelyezett közhivatalainak irodaháza —, illetve a városi auditórium zárja el. A városháza túloldalán ugyancsak tér nyílik, két nevezetes épülettel: az operaházzal és a Veteran’s Memorial Buildinggel. Történelmi fontosságú emlékek ezek: 1945 áprilisában itt alakult meg az Egyesült Nemzetek Szervezete, az alakuló ülést az operában, a megelőző tanácskozásokat a másik épületben tartották meg. A Veteran’s Building a városi képzőművészeti múzeum szép, bár nem kimagasló értékű gyűjteményének otthona.

Ezzel belvárosi ismerkedésünk végére jutottunk, autóbusszal és cable carral térhetünk vissza a Union Square-re.

San Francisco-i szállásfoglaláskor általában a következő szobatípusok közül választhat egyágyas szoba (single), kétágyas szoba (twin) vagy kétszemélyes szoba dupla ággyal (double). San Francisco-i szállások többségében van légkondicionáló, televízió és internet hozzáférés.