Malaga szállás

Miért érdemes szállást foglalni Malagában már 2.663 Ft-tól / éjszaka?

Az Alcazaba a régi időkben kalózok elleni védelmül épített erőd volt. Később, 1040-ben kibővítették, négyszög alaprajzú tornyokkal látták el. Ezt követően palotaszerűvé vált, amikor királyi lakosztályokat rendeztek be benne. Úgy mondják, hogy az erődnek — fénykorában — a XI. században két nagy kapuja, 110 tornya volt, s kertekkel, fürdőkkel, mecsetekkel volt ékes. A XIX. században pusztulóban volt, s csak 1933-ban kezdték el helyreállítását. Napjainkban a spanyol—arab építészet jelentős műemlékeként tartják számon.

Az Alcazaba a város központjában egy dombon emelkedik. A magas falaknak, a szép kutaknak, a hangulatos belső udvaroknak, a virágpompás kerteknek, valamint a csodálatos kilátásnak köszönhetően az Alcazaba a város legvonzóbb látnivalója.

Az egykori palota épen maradt részeiben helyezték el az Archeológiai Múzeumot.

Itt látható a Malaga környéki ősi kultúrák leletanyaga. Közülük a legérdekesebbek azok, amelyeket a Pileta- és Victoria-barlangokban találtak. A további termekben a földközi-tengeri kultúrára vonatkozó tárgyak: görög, karthágói, föníciai, sőt egyiptomi leletek érzékeltetik, hogy hány kultúra találkozott az évezredek folyamán e kikötővárosban.

A római teremben kerámiák, bronztárgyak, üvegek, pénzek, nyugati gót, mozarab és iszlám sírfeliratok sorakoznak. A legértékesebbek azok a IX. és XV. századból, de más korszakokból is származó kerámiák, amelyeket a restaurált Cuartos de Granada — granadai termekben — láthatunk.

Az Alcazaba-domb aljában találjuk a Malagában feltárt egyetlen római kori építészeti emléket: egy színház és egy templom maradványait.

Az Alcazabából fenyőkkel szegélyezett úton jutunk el a Castillo de Gibralfaróhoz, amelyet ma is falak kötnek össze az Alcazabával.

A kastélyt egyesek görög eredetűnek tartják, de valószínűbb, hogy a föníciaiaktól származik. A magas dombon álló kastély tenger felőli oldalán egykor világítótorony állt, s ettől kapta nevét. A városnak ezt a rangsorban második helyet elfoglaló építészeti műemlékét, bár eredete visszanyúlik a rómaiak előtti korra, a VIII. században az arabok újjáépítették, s annak idején széles árokkal, falakkal és hat toronnyal volt körülvéve. Négy kapuja közül az egyik, a Mundo Nuevo az Alcazabához vezetett. A második, a Puerta del Campo de la Victoria volt az arab időkben a főkapu. Ez ma a kastély bejárata. A Gibralfaro mecsetjét a város visszahódításakor kápolnává alakították át. Három hajóját félköríves boltozat fedi. Az Esplanada del Corral de los Cautivosban még láthatók az arab kori föld alatti börtönök.

A domb, a Coracha oldalán leereszkedve a Plaza de Toros közelébe érünk. Ezt a 12 000 férőhelyes arénát 1876-ban építették.

A bikaviadal fontos helyet foglal el a város életében és ünnepségei között. Különösen jelentős a Corrida de la Beneficencia, a jótékonysági viadal napján (pünkösd utáni tizedik nap), amikor az évad legjobb matadorai lépnek fel. A malagai bikaviadalok egyéni stílusúak. Ronda és Sevilla után Malaga a legrégibb bikaviadal-hagyományokkal rendelkező város.

Az arénán túlhaladva, a Paseo de la Farolá-n (vagy Avenida de Flores Garcián) érjük el a világítótornyot. Útközben megtekinthetjük az akváriumot, ahol a Földközi-tenger halfajtáival ismerkedhetünk meg. Közel 5 kilométeres sétával eljuthatunk El Paló -ig, a halászok falujáig, majd tovább a Playa dél Carmenre.

Ha a hosszú sétát nem vállaljuk, az arénától a Paseo del Parqué -n át visszatérhetünk a város központjába. Az útközben érintett, 1897-ben kialakított park területe 30 000 m2. Sétányait pálmák és banánfák szegélyezik, de a fősétány mentén nem hiányoznak a hangulatos lugasok s a Spanyolországban mindenütt csobogó szökőkutak sem. Fenyők váltakoznak narancsfákkal, ciprusokkal és pálmákkal. A világ minden tájának egzotikus növényei megtalálhatók itt. Szép szökőkutak emelik a park szépségét; közülük legszebben a Fuente de las Tres Gracias (a Három Grácia kútja) és a Fuente de Neptuno, az 1560-ban Genovában faragott Neptun-kút.

A város más részében is találhatók hasonló kertek, ilyen a Jardín de Puerta Oscura, amely tulajdonképpen természetes narancsliget, mirtuszokkal szegélyezett tavakkal, kutakkal.

A város látogatása során nem szabad elfelejtenünk, hogy Malagát a termékeny Vega, más néven az Hoya de Malaga veszi körül, melynek méltán híres délszaki gyümölcs (banán, füge, mazsola) -ültetvényei mellett igen jó borok is teremnek. Világszerte ismert borai: a Pedro Ximenes, a Dulce és a Lágrimas. Amennyiben időnk megengedi, az igen élénk forgalmú kikötő megtekintésére is szánjunk időt.