London szállás
Miért érdemes szállást foglalni Londonban már 2.361 Ft-tól / éjszaka?
London az angolok számára még ma is sok tekintetben a „világ közepe”, s sok angol számára a világ kulturális- kereskedelmi fővárosa. Vannak olyan dolgok, amelyeket a világon csak Londonban lehet kapni: például egy ízig-vérig gentleman, ha vadászni megy, csakis a Burlington Arcade-en szerzi be magának a jó meleg skótkockás gyapjúszvettert; s a lovagláshoz a megfelelő öltözetet a kuvaiti emír is a Savile Rown lévő királyi szabónál, a H. Huntsman & Sons-nál szerzi be.
A világ legjobb minőségű és legdrágább porcelánját a Regent Streeten lehet kapni; a teát és az angol teasüteményt a különlegesebbnél különlegesebb díszdobozba csomagolják. Ha golfozni megy az angol úriember, természetesen a saját ütőit használja, hiszen ki hallott már olyat, hogy egy magára valamit is adó gentleman ütőt bérelt volna. Ha a legméltóságteljesebb golfpályára, a Wimbledon Commonra megy az ember, ne kövesse el azt a hibát, hogy elfelejt piros sapkát felvenni. Egy londoni cockney csakis hagyományos „házi kosztot” eszik a megfelelő, tekintélyes étteremben: olyan testes és férfias ételeket, mint az angolnapástétom malátaöntettel, vagy a nursery pudding (szárított gyümölccsel töltött zsíros tészta) a világon sehol sem lehet kapni. Az igényes úriember vagy vidéki nemesember, ha Londonban jár, vagy éppen közeli barátait akarja megvendégelni, természetesen a Claridge’s vagy a Savoy Hotelben foglaltat szobát. Itt ugyanis tökéletes a diszkréció, nem zavarják a vendégek nyugalmát holmi szállodai bárok, helyette ún. nappali terem van, ahol kényelmesen elfogyaszthatnak egy régimódi night- capet, whiskyt szódával lefekvés előtt, anélkül, hogy mihaszna popsztárok vagy léha, felkapaszkodott milliomosok feltűnnének. A Savoyban például a matracokat a szálloda saját műhelyében készítik.
A Park Crescent arisztokrata házai elé ma is tejesember viszi a surrey-i vagy kent-i vidéki tejet, s az a szörnyűség meg sem fordul a szobalány fejében, hogy a reggelihez ne frissen facsart narancslét, hanem holmi konzervitalt szolgáljon fel. A mai London azonban egy soknemzetiségű, pezsgő, lüktető metropolis, ahol lehet akár urdu vagy szuahéli nyelven is érettségizni; amely rendkívül nyitott és liberális a legkülönbözőbb vallásokkal vagy művészeti ágakkal szemben; s amelynek ma már új, a modernitást kifejező szimbólumai is vannak, mint a Canary rakparton álló Canada Tower vagy a London Bridge melletti Hay’s Galleria.
Még a legkonzervatívabb és arisztokratikusabb felsőbb osztályok is hihetetlenül nyitottak a változások és az új iránt és viszont, a legalternatívabb lázadó fiatal is tiszteli a hagyományokat.
Ahogyan a piercingekkel teli punknak sem fordul meg a fejében, hogy blicceljen a metrón vagy a buszon, úgy tud egy lord is sorba állni a postán vagy a buszmegállóban.

