Dánia szállás

Szállásfoglalás Dániában már 5.199 Ft-tól / éjszaka!

A magyar turista számára a dán szállodák drágák, többe kerülnek, mint a legtöbb nyugat-európai országban. Még az ún. missziós szállodák sem olcsóbbak, mint a többi. A vidéki vendégfogadókban viszont – nevük „Kro” – jó szálláshoz juthatunk, nem túl drágán.

Kivehetünk szobát reggelivel vagy anélkül, esetleg teljes ellátással is. A magánszállások nem drágák, és a dán házigazdák igen szívélyesek.

Nagyon elterjedt – és a magyar turistáknak is melegen ajánlható – az ún. „szabadság a farmon”. Parasztházakban nyújtanak kitűnő szállást és ellátást azoknak, akik nem csak egy-két napot akarnak egy helyen eltölteni. A parasztházakban tágas, kényelmes, a magyar turista igényeinek mindenben megfelelő szobához juthatunk, természetesen fürdőszoba-használattal, és a házigazdák arra törekszenek, hogy vendégeik kellemes emlékeket szerezzenek a dán konyháról is. Ez a vendéglátási forma ugyanis legalább félpanziós. Hátránya természetesen az, hogy lakóhelyünk nem városban van. Akinek azonban az a célja, hogy megismerje az országot, és gépkocsijával utazgatni szeret, egy-egy központi fekvésű farm—akár a tengerpart, akár egy nagyváros közelében – kitűnő „támaszpont” lehet. Egy ilyen nyaralás költségei viszonylag nem túl magasak, s bepillantást engednek a dánok mindennapi életébe is.

A dán konyha ízletes, bőséges és változatos, ami nem csoda, ha a mezőgazdaság és az állattenyésztés régi hagyományaira gondolunk. Jellegzetessége a hideg ételek változatossága, és az egész világon ismertek a vajastésztából készült dán cukrászsütemények, amelyeknek a neve – noha külföldön „Danish pastry”-nek hívják őket – az országban „Wienerbrod”.

Reggelire szívesebben isznak kávét, mint teát, de rendszerint joghurttal kezdik, amely ízesített is lehet. Sokféle péksüteményt esznek; specialitás a krydder nevű fűszerezett kétszersült. Általában ún. kontinentális reggelit esznek – s ilyet adnak akkor is, ha reggelivel együtt bérelünk szobát -, vagyis a kávéval vagy teával péksütemény vagy pirítós és vaj, dzsem, esetleg felvágott és tojás kerül az asztalra. Gyakran zárják a reggelit, süteménnyel. Ebédre hideg étel, azaz smorrebrod járja. Vacsorára meleg étel a menü: leves, hús vagy hal burgonyával, salátával és sütemény.

Smorrebrod

A szó jelentése: vajaskenyér, (Különben a vajakat nem zsírtartalmuk – az egységes -, hanem sótartalmuk szerint különböztetik meg egymástól: enyhén sós – normál sós, só nélküli változatban.) A „vajaskenyér” valójában gazdagon megrakott szendvics, ami Dániában nemzeti eledel. Egyébként nemcsak dán sajátosság; a svédek nem kevésbé híres ,,smörgasbord”-ja – legalábbis eredetét tekintve – ugyanilyen. A legutóbbi években azonban ez is – mint sok minden életünkben – „jelentősen fejlődött”.

Aki „komoly” smorrebrodöt fogyaszt ebédre és nemcsak éppen „bekap valamit” – ami egyébként Dániában nem szokásos – szerény reggelivel kezdi a napot. Ebéd idején aztán beáll a sorba, olyan vendéglőben vagy büfében, ahol smorrebrodöt kínálnak. Itt választhat a megrakott vékony szeletkék közül, amelyeket a heringtől kezdve a húsféléken át a sajtokig mindenféle finomsággal raknak tele. Általában három szendvicsből áll a dán ebéd.

A svédek azonban a smörgasborddal valóságos lavinát indítottak el, amely többek között Dániára is kiterjedt. Hatására a smorrebrod is – és nemcsak a drága vendéglőkben – már régen nemcsak szendvicseket jelent, hanem dúsan megrakott asztalt, teljes menüt, tetszés szerinti mennyiségben és óriási választékkal. A magyar olvasónak sem kell külön megmagyarázni, hogy mit jelent a „svédasztal”. A „vajaskenyér” nem ment ki a divatból, de mind többen fogyasztanak ebédre is teljes menüt, amikor is a középen – esetleg az étterem szélén – felállított asztalról ki-ki annyit vehet el, amennyit csak akar. Igazi neve „Det Store Kold Bord”, azaz „nagy hidegasztal”, de ez az elnevezés is félrevezető, mert mindig vannak meleg ételek is. Vannak dán családok, amelyek – így mondják – „smorrebrodre térnek be” egy vendéglőbe, ám előételként apró rákokat és csigákat, utána sűrű levest, majd hideg felvágottat, halszeleteket, salátát, ezt követően meleg főtt sonkát, esetleg bőrös sertéssültet, végül süteményt vagy desszertként sajtot fogyasztanak. S persze kávét, amiért – csakúgy, mint minden italért – az egységáron túl, külön kell fizetni.