Spanyolország

Miért érdemes Spanyolországba utazni?

Spanyolország különlegességének egyik oka az elszigeteltsége. Az Európa legnyugatibb félszigetét elfoglaló államot a kontinens törzsétől a Pireneusok választják el, amelyek legmagasabb pontja a Pico d’Aneto (3.404 méter). Spanyolország hegyvidéki ország, nagy része magas fennsík, amelyet medencék és völgyek szabdalnak. A Pireneusok nyugati része a Baszk-földhöz tartozik, amely az ország északi partvidéke mentén nyugat felé, Navarra irányában terjeszkedik. Itt kezdődik a Kantrábriai-hegység, amely a Vizcayai-öböl mentén Galíciáig nyúlik. Spanyolországnak ez a csücske az Atlanti-óceán partján fekszik, Portugáliától északra. A délen elterülő Andalúzia is hegyes táj: a Földközi-tenger partján húzódó Sierra Nevadában van Spanyolország legmagasabb csúcsa, a Mulhacén (3.478 méter), ezután következik egy rövid atlanti-óceáni partszakasz Gibraltár és Portugália között.

Spanyolország leghosszabb partvonala azonban a Földközi-tenger mentén Gibraltártól Franciaországig húzódik. A forró, száraz nyarakat enyhe telek követik itt, ez csábítja erre a partszakaszra a látogatók ezreit. Spanyolország belsejében más az éghajlat: ott nyáron perzselő forróság uralkodik, a tél viszont zord – és mégis, ezen az üdülőhelyektől távoli területen mutatkozik meg Spanyolország igazi arca.

Spanyolország belsejének nagy részét magas fennsík, a Mezeta (táblás vidék) foglalja el. A kb. 600 méter magasságig emelkedő fennsík egy részét illatos kakukkfű, rozmaring és levendula borítja.

A fennsík közepén, Kasztília szívében terül el a főváros, Madrid. A fennsík közepén, dél-nyugatról észak-keleti irányban vonható átlós vonal választja el az észak-nyugatra fekvő Ó-Kasztíliát (Castilla y León) a délre fekvő Új-Kasztíliától (Castilla y La Mancha). Az átlós vonal mentén két hegyvonulat húzódik: a Sierrra de Gredos és a kissé alacsonyabb Sierra de Guadarrama. A Madridtól északra emelkedő hegyek tiszta levegőjét a madridiak és a turisták egyaránt kedvelik.

Kasztília mind földrajzilag, mind történelmileg Spanyolország középpontja. Az itteni tájszólás a spanyolok hivatalos nyelve. Az ország Madridban összpontosult ipari és kereskedelmi tevékenysége miatt Kasztília bizonyos tekintetben Spanyolország egyik legmodernebb része. Egész területe magán viseli a buzgó katolicizmus lenyomatát – erről tanúskodik az itt található nagyszámú templom és kolostor. Mesébe illő kastélyok, várak is tűzdelik a tájat, különösen Segovia tartományban.

A Mezeta éghajlata jobbára forró és száraz. Esőzések főleg az északi Bilbaóban vannak. Bár a csapadékos észak-nyugati régió hűvös, azt a Vizcayai-öbölben felmelegíti az észak-Atlanti-áramlás.

Spanyolországnak ez a része akár egy másik ország is lehetne – ez irány óhaja minduntalan kifejezésre is jut. Navarra meredek északi partvidékén, mélyen a Pireneusokba, sőt onnan át Franciaország dél-nyugati csücskébe is benyúlva terül el a Baszkföld. A baszkok a VIII. és a IX. században,  amikor Spanyolország nagy része behódolt a móroknak, fegyverrel harcoltak a betolakodók ellen. A baszkok magukat euskaldu-nak nevezik, és lehetséges, hogy a kőkorszak óta élnek itt. A nyelvük, saját szóhasználatuk szerint az euskera, föltehetően a világ egyik legősibb nyelve.

A baszkok önálló nemzeti létre vágynak, kiváltképp Spanyolországban, ahol számuk meghaladja a kétmilliót. Franciaországban negyed-millióan élnek. Míg a franciaországi baszkok többsége paraszt, a spanyolországiak között vannak városi – főként Bilbaóban tömörülő – értelmiségiek is. Ebben a közegben kifejlődött egy mozgalom, amelynek célja a független baszk állam létrehozása.

Katalónia észak-keleti része sincs híjával szeparatista mozgalomnak. Ez az országrész is átnyúlik a Pireneusokon, hidat alkot Franciaország és Spanyolország között, a franciaországi Perpignantól az Ebro deltájáig- és megvan a saját nyelve is: katalán, amely Dél-Franciaország ősi nyelvéhez, a provanszálhoz hasonlít.

Katalóniának és földközi-tengeri Baleár-szigeteknek – Mallorca, Minorca, Ibiza és sok kisebb sziget – közös a történelme és a nyelve is. A katalán hajósok a közékor óta híresek voltak, fővárosuk, Barcelona pedig ma is forgalmas tengeri kikötő. A nagy hagyománnyal rendelkező textilipar is prosperál, a multinacionális cégek újonnan létesült ágazatai szintén erőteljesen fejlődnek, míg Katalónia fő mezőgazdasági jövedelmét a szőlőskertek, olajfaligetek és gyümölcsösök adják.