Zürich repülőjegy

Foglaljon repülőjegyet Zürichbe már 49.400 Ft-tól!

Zürich elsősorban fekvésének köszönheti szépségét. A kék színű tó, amelyet távolból a Glarini-Alpok havasai koszorúznak, mélyen benyúlik a város szívébe, ahol a vizét levezető Limmat folyó az alacsonyabb moréna-dombokon áttörve teremtett utat magának a Rajna felé. Magasabb dombok a várost és tavát kétoldalt övezik, keleten a Zürichberg (703 méter), nyugaton pedig az Albis-hegység utolsó bérce, az Uetliberg (871 méter).

Ez utóbbi és a tó között a jégkorszaki gleccser moréna-sáncot emelt, s ezzel elzárta a tótól a Schwyzi-Alpokból előtörő rakoncátlan Sihl-folyót, amelynek így a moréna-domb és az Albis-hegység között kellett kivájnia kanyargós völgyét, és csak a Zürichi óváros határain túl, a mai Hauptbahnhof felett egyesülhetett a Limmat-tal. Szemben az utóbbival, amelynek a tó szintje állandó, nyugodt lefolyást biztosít, a Sihl sorsát alpesi viszonyok irányítják; szárazabb időben sekély, hóolvadások vagy nagyobb esőzések idején viszont megdagad, rengeteg hordalékanyagot sodor magával, amellyel az idők folyamán kis síksággá töltötte fel az Uetliberg alatti völgyet, lehetőséget nyitva a modern Zürich iparvárosi terjeszkedésének.

Zürichen belül a történelmi fejlődés eltérő arculatú településeket hozott létre. Magja, az óváros, a Limmat tóvégi lefolyását kétoldalt szegélyző alacsonyabb moréna-dombokra épült. Régebben nagyobbik része a keleti Zürichberg húzódott fel, ezért rajta ragadt a Nagy-Zürich elnevezés. A Kis-Zürich a nyugati „Pfalz” dombon szorongott; a Sihl-lapály felé kevéssé védett oldalt erős városfalakkal, valamint a tó és a Sihl között húzott csatornaszerű várárokkal védték. A tó végénél cölöpök és ezekre húzott erődítmények őrizték a kikötőt.

Amióta svájci szokás szerint a pályaudvart a XIX. század közepén a Sihlen keresztül a „kisebbik” óvárosba, a Limmat partjáig vitték be, itt, a korábbi „kisebb” nyugati oldalon kezdett kifejlődni a századvégi város központja. Kiépült az egykori várárkon belül az állomástól a tópartig vezető Bahnhofstrasse, akkoriban Zürich fő ütőere és mai „Váci utcája”; ettől nyugatra pedig a Sihl mentén nagy üzleti- és bérház-negyed, amelynek sokszor nagyzoló, eklektikus épületei benyomultak az óváros tóvégi részébe is. A keleti óváros a Gorssmünster körül jobban megőrizte régi jellegét: a századforduló negyedei a lebontott régi városfalak helyén húzódó Hirschengraben és Ramistrasse túloldalán épültek ki. A Zürichberg és a tó nyugati oldalának moréna-halma bérvillákkal, kert-elővárosokkal népesült be. Zürich északról határoló dombvonulaton – amely a Sihllel egyesült Limmatot nyugat felé kényszeríti – a századforduló idején Örlikon falva nagy ipari elővárossá nőtt.

A XX. század modern városrészei főleg a Sihltől nyugatra épültek ki, ezek már teljesen a modern építészet bélyegét viselik. A bérházak, toronyházak, lakótömbök között kedves foltként bukkannak fel a régi Zürichet egykor övező kisvároskák, falvak zöld zsalus épületei. Ezek a modern negyedek messze elnyúlnak még Zürich mai, megnagyobbodott közigazgatási határán túl is, hellyel-közzel összeépülve a Limmat-völgy távolabbi településeivel, kertekkel tarkított ipari üzemeivel. Teljesen összeépültek a várossal északon Örlikon modern negyedei is, amelyeken túl terül el a repülőtér, Kloten mellett.

Zürichi repülőtér (ZRH) 10 km-re északra fekszik a várostól. A belvárosba legegyszerűbben vonattal, busszal vagy taxival lehet eljutni a repülőtértől. Vonattal a legjobb eljutni a lenyűgöző belvárosba, hiszen a svájci vonatokkal egy élmény az utazás.