Párizs repülőjegy

Repülőjegy foglalás Párizsba már 8.900 Ft-tól!

A Francia Köztársaság fővárosa az ország északnyugati részét kitöltő Párizsi-medence szívét képező Ile-de-France központjában, a Szajna két partján fekszik. A központi fekvésű, viszonylag kiegyenlített domborzatú, jó termőtalajokkal és a hajózható Szajna révén a tenger felé kijárattal rendelkező térség enyhe óceáni éghajlatával kedvező feltételeket nyújtott a város fejlődéséhez. Az évi csapadék 600 mm körül alakul, a januári középhőmérséklet 3 °C, a júliusi 19 °C.

A mai város helyén – a Cité-szigeten – már az időszámítás előtti századokban volt település, de ez a rómaiak Galliájában még nem tűnt ki a többi város közül. Az ókorban Lutetia néven ismerték. Mai neve először az V. században bukkant fel, a hunok sikertelen ostroma során. A frank birodalom székhelyévé 508-ban, Klodvig király idején vált első ízben. Nagy Károly Aachenba telepítette át udvarát, és Párizs csak 987-ben lett ismét – most már a Capetingok királyságában – székváros. A következő századokban gyorsan fejlődött, kiterjedt kereskedelmi kapcsolatokat tartott fenn Flandriával és Angliával. Ez is szerepet játszott abban, hogy a város súlypontja véglegesen a Szajna jobb partjára helyeződött át. A XIII. századig kialakult a – most már falakkal körülzárt – város szerepkörök szerinti hármas, tagolódása. Az egyházi tulajdonokat fokozatosan zsugorító királyi hatalom központja a Cité volt. A Szajna bal partján – a Quartier Latinben – a szellemi élet intézményei tömörültek; sorukból kiemelkedett a XIII. században alapított Sorbonne egyetem sok ezer diákjával. A folyó jobb partján a kereskedő-polgárváros különült el, a későbbi központi vásárcsarnok helyén a „királyi piaccal”, az utcák szerint szakosodó céhekkel, kereskedőkkel. A városfalak 4,5 km2-t fogtak közre, ezen a szűk területen sűrűn tömörültek a házak, csak két utca szélessége érte el a 8-9 m-t, a többiben csupán 1-2 m választotta el a házsorokat. Párizs ettől az időtől kezdve már Nyugat-Európa egyik kiemelkedő központja volt, a XV. században 16 kerületében 700 000 ember élt. A XVI-XVIII. században tovább tartott a fokozatosan önkormányzatot kivívó város növekedése. A kapitalizálódó királyság nemessége, pénzarisztokráciája és persze maguk az uralkodók fényűző palotákkal, diadalívekkel, díszkutakkal, parkokkal gazdagították a városképet; a terjeszkedés nyomán több ízben szükségessé vált a falak bővítése. A folyó két partját tartós hidak kötötték össze (Notre-Dame híd, Pont-Neuf). A nagy francia forradalmat felváltó Napóleon-korszakkal megkezdődött a városrendezés nagy évszázada. Új középületek, hidak, emlékművek sora született, s a hadviselés szükségletei az ipart is fellendítették.

Nagy-Párizs területén 16 repülőtér található, de a menetrend szerinti személyes áruszállításban csak 3 játszik szerepet. A Roissy-Charles de Gaulle Airport (CDG) – a város fő reptere – 23 kilométerre található Észak-Keletre a város központjától. A Charles De Gaulle repülőtérnek három utas terminálja van, hasznos előre tájékozódni, hogy hol kell becsekkolni, főleg ha átszállással utazunk tovább. A taxi 50 EUR a városközpontig, így érdemes előre informálódni a busz- és vonatjáratokról, melyekkel könnyen elérhetjük Párizs belvárosát. A párizsi Orly repülőtér (ORY) 13 kilométerre van Párizs központjától délre, az A6-os autópálya mellett. Két utasterminálja van, melyek között a navette nevezetű reptéri busz közlekedik. A Charles de Gaulle és az Orly repülőtér között külön Air France busz köti össze, 20 percenként indul reggel 6 és este 11 óra között. A legrégebbi repülőtér a központtól 15 km-re fekvő Le Bourget.