Koppenhága repülőjegy

Repülőjegy foglalás Koppenhágába már 9.393 Ft-tól!

A dán főváros helyén álló kis halászfalut Havn néven először 1043-ban említik írott források. A XII. század második felében Absalon, Roskilde érseke várat építtetett a kis Slotsholmen szigeten, s ez védelmet nyújtott a kalózok betörései ellen a falai körűl letelepedő kereskedőknek. Koppenhága gyarapodása hamarosan felkeltette a német Hanza-városok féltékenységét; 1368-ban a lübeckiek elfoglalták és elpusztították a vetélytársuknak tekintett dán várost. 1416-ban új korszak küszöbére ért az újjáépülő Koppenhága: a dán királyok fővárossá emelték, majd 1445-ben Roskildéből udvartartásukat is ide költöztették. Dánia ebben az időben az egész skandináv térséget összefogó ún. Kalmari Unió vezető hatalma volt, és ez kedvezett a főváros gyors fejlődésének. 1479-ben megkezdte működését az egyetem, a következő évszázadban pedig a dán haditengerészet és a kereskedelmi flotta kibővítése, a vár megerősítése és más nagyszabású építkezések a rövid nagyhatalmi fénykor beköszöntét jelezték.

IV. Keresztély (1588-1648) Christianshavn néven új várost alapított az Amager szigeten, amely németalföldi mintára szabályos út- és csatornahálózatot kapott. Az uralkodó kibővítette Koppenhága erődítményeit, és feltöltéssel átformáltatta a partvonalat a kikötő számára. 1700 körül a lakosság számát 62 000-re becsülték, 1800-ra pedig a város átlépte a százezres határt. Pedig közben Dánia hatalma lassan elenyészett, és a XVIII. században járványok s tűzvészek pusztították Koppenhágát. A XIX. század második felében a nemzetközi kereskedelem megélénkülése és a gyáripar kibontakozása újabb fellendüléshez vezetett; 1911-re a lakosság száma elérte a 402 000 főt. A város kinőtte régi kereteit: az erődítmények és a városfalak nagy részét lebontották, a sáncárkokat feltöltötték vagy vízzel árasztották el. Az első világháború után a fejlődés súlypontja már fokozatosan a peremvárosi övbe tolódott át, ahol zöldbe ágyazott, nagyobb részben családi házakból álló korszerű lakónegyedek egész sora épült fel.

Koppenhága földrajzi helyzeténél fogva a Keleti- és az Északi-tenger között, valamint a Skandináv-félsziget és Európa többi része között lebonyolódó forgalom gócpontja. A dán főváros kikötője a Sjaelland és az Amager szigetet elválasztó keskeny, de hajózható tengerszoros két oldalán helyezkedik el. A rakpartokat feltöltéssel hódították el a tengertől, így azok közvetlenül a mélyvízzel érintkeznek. A kikötőmedencékből északon kotrással kimélyített csatorna vezet az Oresund középső része felé. A Koppenhágában ki- és berakott áruk mennyisége megközelíti az évi 10 millió tonnát, amelynek majdnem harmada a dán szigetek közt zajló belső forgalomból származik. A kikötőnegyed északi részén, a konténerterminál szomszédságában található az 1894-ben létesült nagy kiterjedésű szabadkikötó. A belvárosi rakpartról indulnak a kompjáratok a többi dán sziget, valamint a dél-svédországi Malmö és Norvégia felé.

Koppenhágai Nemzetközi Repülőtér (CPH) nagyon közel helyezkedik el a városhoz. Transzfer a repülőtérről a belvárosba 15-20 percig tart vonattal és 20-30 percig repülőtéri busszal.