Frankfurt repülőjegy

Foglaljon repülőjegyet Frankfurtba, már 21.064 Ft-tól!

A frankok gázlója (Furt der Franken”), a történelem előtti időkben fontos átkelőhely volt. Az északi tengerektől a Földközi-tengerhez vezetett e gázlón át az út, s jöttek is erre vándorhadaikkal a kelták, a chattiák, a rómaiak, az alemannok, végül a frankok. 793-ból maradt fenn az az oklevél, amely a település nevét „Franconfurd”-ként első ízben említi. Egy évvel későbbi az a meghívólevél, amelyet Nagy Károly bocsátott ki abból az alkalomból, hogy 794. február 22-re Frankfurtba hívja össze a birodalmi gyűlést. 1152-ben Frankfurban választották császárrá Stauf Frigyest, aki a Rőtszakállú (Barbarossa) néven vált nevezetes történelmi személyiséggé. Várossá Frankfurt voltaképpen az ő uralkodása idején lett – mindaddig csupán egyetlen beépített sziget volt, amelyet a Majna és annak keskenyebb ága vett körül.

Károly német-római császár 1356-ban kiadott Aranybullája rendelte el, hogy „örök időkre” Frankfurt legyen a német királyok, ill. a német-római császárok megválasztásának színhelye. 1562-től 1806-ig koronázó város is volt.

1454-ben Johannes Gutenberg Frankfurtba települt át; munkásságának hatására kezdtek Frankfurtban meghonosodni a nyomdák és a – mindmáig virágzó – könyvvásárok.

Őszi vásárokat ugyan már a XII. század második felében is rendeztek itt, de csak V. Frigyes 1240-ben kiadott vásárrendezési privilégiuma révén vált Frankfurt az első nemzetközi jelentőségű német vásárvárossá. A XVII. századba nyúlik vissza a frankfurti bankok kialakulásának története. A Bathmann, majd a Rotschild-család, Speyer, Metzler, Erlanger és mások alapították az első bankokat – így vált a város pénzügyi központtá.

Mária Terézia és Nagy Frigyes hétéves háborújában a porosz királyt támogató franciák szállták meg Frankfurtot. A nagy francia forradalom idején, 1792-ben ismét francia megszállás alá került a város; a Frankfurtban 1790-ben császárrá koronázott II. (Habsburg) Lipót porosz csapatok segítségével szerezte vissza – de a porosz megszállás állandósult. 1796-ban a városi tanács titokban semlegességi egyezményt kötött a francia köztársasággal – ennek hírére II. Lipót fia, II. Ferenc osztrák csapatokat küldött ellenük. Napóleon 1806-ban vonult be Frankfurtba. 1814-ben újabb megszállók zúdultak a városra: a Napóleont üldöző bajorok. Az 1815-ös bécsi kongresszuson Frankfurt szabad városi státust kapott. 1833. április 3-án Frankfurtban is fellobbant a forradalom. Tizenöt évvel később, 1848. május 18-án népfelkelés tört ki: még aznap porosz és osztrák katonaság szállta meg a várost. 1866. július 24-én bejelentették a város bekebelezését a porosz államba. Az első világháborút követő forradalmak sem kerülték el Frankfurtot, majd később a város átmenetileg francia megszállás alá került.

A fasizmus korát Frankfurtban két háborús célzatú építkezés jellemzi: a Hamburg-Frankfurt-Basel közötti gyorsforgalmi út, amelyet 1933-ban kezdtek építeni és a régi kis repülőtér helyett 1936-ban épített Rajna-Majna légikikötő. 1943-ban kezdődött Frankfurt bombázása. Az óváros, Németország egyik legszebb gótikus városmagva, 1944 márciusában dőlt romba. A várost 1945. március 29-én foglalták el az amerikai csapatok. Miután Frankfurt előbb az amerikai és angol („Bizónia”) majd a katonai megszállás alatt álló mindhárom nyugati övezet („Trizónia”) gazdasági tanácsának székhelye lett, előbb és gyorsabban kezdett újjáépülni, mint a többi német város. 1947-ben már megrendezték az első őszi vásárt, 1949-ben pedig (a város szülötte, Goethe születésének 200. évfordulóján) az első könyvvásárt.

Frankfurt repülőtere ma a harmadik legforgalmasabb légikikötő Európában. A város a négy legfontosabb autópálya kereszteződésében fekszik, a közúti közlekedésnek is csomópontja.

A Rajna-Majna-Duna csatorna (Európa-csatorna) ismét megerősíti Frankfurt centrális helyzetét.

Talán nincs a világon más város, mely pár évtized alatt annyira megváltoztatta volna nemcsak arculatát, de jellegét is, mint Frankfurt. Bár már hosszabb ideje kulturális és pénzügyi központ, de az 1930-as évek még mindig békés, kicsit vidékies, sok helyütt álmodozó Frankfurtjából nyugtalan, lüktető életű, modern, nemzetközi nagyváros lett, óriási városi és nemzetközi idegenforgalommal. Frankfurt külsőségeiben is okkal tartják a „legamerikaiasabb” európai nagyvárosnak.

Frankfurti repülőtér (FRA) a világ egyik legforgalmasabb és Európa egyik legnagyobb repülőtere, amit úgy is lehetne mondani, hogy város a városban. Frankfurti repülőtér a nap 24 órájában, a hét összes napján üzemel, ahová rengeteg légitársaság indít járatokat (pl: Lufthansa, Malév), ezért weboldalunkon rengeteg frankfurti repülőjegy ajánlat közül választhatja ki a legkedvezőbbet.