Bécs repülőjegy

Miért érdemes repülőjegyet foglalni Bécsbe már 39.632 Ft-tól?

A német-római császárság székhelyeként, III. Károly, Mária Terézia és II. József uralkodása idején Bécs egy hatalmas birodalom fényűző központjává fejlődött, ahol a XVIII. század végén csaknem negyedmillió ember élt. A sűrűn lakott külvárosokban és az északkeleti elővárosokban gyárak létesültek. 1830-ban a gőzhajózás, majd 1837-ben a vasút térhódítása fokozta fejlődését. Ekkoriban már 440 000-en lakták az egyre inkább világvárosi külsőt öltő osztrák császári székvárost. Bécs jelentős ipari központtá fejlődött. Ekkor épültek a bérkaszárnyákkal zsúfolt városnegyedek, és fokozatosan elkülönültek a gazdagok lakta városrészek a gyárak közelébe települt munkásnegyedektől.

1858-ban lebontották a belvárost védő erődítést, és a bástyák előtti területen kialakították az 57,5 m széfes, 3,5 km hosszú Ringet, a belső körutat, amely végre összekapcsolta a belvárost a külön fejlődött többi városrésszel. A belváros, sót az elővárosok 1840 előtt épült házainak több mint kétharmadát lebontották, helyükön – néhány évtized alatt – újakat emeltek. Az árvízveszély megszüntetése érdekében megkezdték a Duna szabályozását is (1870-1875), közúti és vasúti hidakat építettek. A Ring két oldala történelmi stílusokat utánzó eklektikus épületekkel (Parlament, Városháza, Állami Operaház, Burgtheater, fogadalmi templom, művészettörténeti, III. természettudományi múzeum stb.), palotákkal népesült be.

A XIX. század utolsó harmadában Bécs az Osztrák-Magyar Monarchia közigazgatási központja, egyúttal a feldolgozóipar, a kereskedelem és a pénzügyi élet fellegvára. 1885-ben lélekszáma elérte az 1 milliót; Bécs lett a világtörténelem tizedik milliós városa. Gazdaságpolitikai vonzása és kisugárzása a birodalom egész területén éreztette hatását. 1892-ben a külvárosok kifejlődése időszerűvé tette a második városbővítést, amelynek során elsősorban nyugaton és délen települések egész sorát csatolták hozzá. Ennek következtében területe megháromszorozódott, lakossága elérte az 1,35 milliót. A monarchia elszegényedett agrárterületeiről nagy tömegek vándoroltak a fővárosba gyári munkásnak. 1913-ban elkezdődött a Dunától keletre elterülő térség beépítése; Bécs ekkor 2,25 millió lakosával földünk nyolcadik legnépesebb metropolisa volt.

Az első világháború után a monarchia darabjaira hullott, és Bécs a kis Osztrák Köztársaság keleti peremén találta magát. Növekedése a birodalmi fővárosi szerepkör elvesztésével megállt, s ettől kezdve lakossága fokozatosan apadt (1934- 1,87 millió fő). A két világháború között elsősorban a foghíjakat építették be, ill. fokozták a Duna bal partján Floridsdorf, a város déli részén pedig a Laaer-dombvidék kiépítését. 1938-ban megszállták a hitleri Németország csapatai. A második világháború során épületeinek negyede elpusztult, illetve megrongálódott. Az 1945, április 13-án fölszabadult várost a négy győztes nagyhatalom csapatai szállták meg. Az osztrák államszerződés megkötése (1955) után a semleges Ausztria fővárosaként látványos fejlődésnek indult, de egykori jelentőségét már nem nyerte vissza.

Az utóbbi évtizedekben évente átlagosan 10 000 fővel csökken Bécs lélekszáma: a jelentékeny természetes fogyást ugyanis nem tudja ellensúlyozni a csekély mértékű bevándorlás. A főváros az ország méretéhez képest így is aránytalanul nagy: a bécsi agglomerációban él minden negyedik osztrák! A háromnegyed millió kereső kétötöde az iparban, nagyobb hányada a szolgáltató szektorban dolgozik. Bécs Ausztria kimagasló gazdasági központja – a bruttó nemzeti termék egyharmadát termeli meg. Ez a koncentráció elsősorban az ipari termelés magas műszaki színvonalával, a kereskedelmi-pénzügyi életnek egész Ausztriára kiterjedő vonzásával, továbbá a tudományos kutatóbázis központosításával és nem utolsósorban a fővárosi funkciókkal magyarázható.

A Keleti-Alpok láncai között húzódó nyugat-keleti völgyek ősidők óta használt útvonalak. Ezek, ill. az ezeket keresztező – az alpesi hágókon átvezető -, valamint a Duna völgyéhez kapcsolódó természetes útvonalak révén Ausztriát évszázadok óta „Európa országútjaként” tartják számon. Az egykori természetes utak nyomvonalát követő vasutak, utak, ill. autópályák találkozási pontjaként Bécs kiemelkedően fontos szerepet tölt be a kontinensünk északi és déli, valamint a keleti és nyugati területei közötti tranzitforgalomban. Négy nagy pályaudvara, jól karbantartott közútjai révén nemcsak Ausztria, hanem Európa más részeivel is jó az összeköttetése. A főváros keleti határában, Schwechatnál létesített modern repülőtér (VIE)egyike Közép-Európa legforgalmasabb légikikötőinek.

A városi tömegközlekedésben a villamosok játsszák a vezető szerepet. Bécs központját a Stadtbahn (városi vasút) kerüli meg, amely néhol magasvasútként, másutt földalattiként közlekedik. A Schnellbahn (gyorsvasút) a pályaudvarok között létesít gyors összeköttetést.