Görögország

Miért érdemes Görögországba utazni?

Mintegy 2500 évvel ezelőtt Görögország volt a nyugati világ központja, ahol az európai civilizáció és a kormányzás demokratikus formája megszületett. A modern Görögország azonban véres polgárháborút, súlyos politikai megrázkódtatásokat és gazdasági nehézséget szenvedett. E két végpont között az ország történelme igen viharos volt. Bármilyen haladók és sikeresek voltak is az ókori görög városok, túlságosan éles volt közöttük a verseny ahhoz, hogy képesek lettek volna egyetlen állam keretében egyesülni. Különösen Athén és Spárta állt készen arra, hogy a hatalomért folytatott harcban bármikor egymás tokának essen – kisebb versenytársaik örömére. Mindemellett Görögország még a Római Birodalom i.e. 146-tól tartó fennhatósága idején is virágzott, s még inkább a 395-ben kezdődő bizánci korszakban. 1460-ra azonban, vagyis 7 évvel azután, hogy Konstantinápoly török kézre került, Görögország legnagyobb része már a Török Birodalom egyik tartományává vált. A csaknem 400 éves török uralom mindmáig érződő hatással árnyalta a görögség szellemi beállítottságát, magatartását és külpolitikáját. Görögország egy 9 éves háború (1821-1830) megvívása után független királyság lett, határai azonban csak a II. világháború után váltak véglegessé.

Az óriások gerincéhez hasonló hegyláncok és az öblökkel, félszigetekkel erősen tagolt partvidék az ország legszembetűnőbb fizikai jellemzői. A Pindosz-hegység északon az albán határtól választja el Görögországot, majd délre fordulva a Korinthoszi-öbölig terjed: legmagasabb csúcsa a Szmólikasz (2.627 méter). Egy másik hegylánc előbb délre, majd kelet felé vonul egészen az Égei-tengerig, legmagasabb csúcsa az Olimposz (2.917 méter).

Az ország mintegy 70%-a hegyvidék, ám a zord hegyi éghajlat és a sovány termőtalaj ellenére a mezőgazdaság a legfontosabb tevékenység. 1950-ig a lakosság legnagyobb része önfenntartó földműveléssel foglalkozott, vagyis csak annyi élelmet termelt, amennyi a család megélhetését biztosította, eladásra már nem maradt felesleg. Azóta szinte állandósult a lakosság városokba vándorlása, de az aktív népesség 25%-a így is vidéken él.

Macedónia, Trákia és a Píndosz-hegység felföldjeinek hatalmas területeit erdők borítják. Az alacsonyabban fekvő területek erdőségei a hosszú, forró nyarak erdőtüzei, a fakitermelés és a legelőterület növelését szolgáló irtások miatt erősen megritkultak.

Görögország déli és középső részét száraz mediterrán növényzet borítja: bokrok és gyér berkek. Kréta szigetének növényvilága azonban meglepően változatos: nagyon sokféle vadnövény és –virág terem, több mint 100 fajnak gyógyhatása is van.

A Dodekániszosz szigetek parti vizei mentén tengeri szivacsot halásznak. A part mentén haladó hajókat gyakorta delfinek kísérik.

A távolságok és a hegyek miatt az ország régiói között nehézkes az összeköttetés. Görögországot a tenger fogja egységbe, csaknem 14.000 km hosszú partvonala van. Az export- és importáruk majd 90%-át vízi úton szállítják. A szárazföldön főként a közutak biztosítják az összeköttetést. Görögország 1869-ben, az európai országok között csaknem utolsóként kezdett hozzá a vasútvonalak építéséhez.

Nyugaton a Jón-tengerben, keleten az Égei-tengerben 2000 görög sziget található, ezek közül azonban alig 200 tekinthető lakottnak; itt él az ország lakosságának 11,3%-a. Az idegenforgalom szempontjából legjelentősebb szigeteknek, így Korfunak, Krétának, Mikonosnak, és Rodosznak saját nemzetközi repülőtere van, számos más szigetre pedig belföldi légi járatok közlekednek. A többi sziget Athén kikötővárosa, Píreusz segítségével tartja a kapcsolatot a nagyvilággal.

Görögország fővárosa Athén, amelynek lakossága 1945 óta hatszorosára növekedett (jelenleg itt él az ország lakosságának több mint 30%-a), itt összpontosul a teljes gyáripari kapacitás 60%-a, s itt működik az egész államigazgatás és a gazdasági irányítás szervezete. Az ország 10 milliós lakosságának több mint a fele a hat legnagyobb városban él; Athén, Szaloniki (Theszaloniki), Pátre, Heraklion, Volos és Larisa.

Hivatalos név: Görög Köztársaság

Terület: 131.940 négyzetkilométer

Lakosság: 10.475.000

Főváros: Athén

Államforma: parlamentáris köztársaság

Pénznem: 1 euró = 100 cent

Nyelv: görög

Vallás: ortodox 98%, muzulmán

Éghajlat: mediterrán, Athénban a januári átlaghőmérséklet 9 C, a júliusi 28 C