Kairó

Miért érdemes Kairóba utazni?

Kairót (al-Qahira) az ókori Babilon, majd az egymást követő iszlám (fő)városok (641: al-Fusta, 750: al-Askar és 868: al-Qata’i) helyén 969-ben létesítették az Észak-Afrikából érkező fatimidák. Így – bár gyökerei és még ma is látható legkorábbi tárgyi emlékei a római korig nyúlnak vissza – a város maga az ország 3-4 ezer éves műemlékei között nem tűnik nagyon öregnek.

Viszonylag összefüggő egészében ma már csak a mameluk-ottomán Kairó csodálható, mely Szaladin citadellája körül a XII.-XIII. századtól kezdett kiépülni, kis részt megőrizve, nagyrészt azonban megszüntetve a fatimida és az ’elővárosok’ épületeit. Ez az óváros, a modern Kairó magja határozza meg – az impozáns városfalak és –kapuk között épült – páratlan mecseteivel, mauzóleumaival a mai város megismételhetetlen képét és hangulatát. Amit mi nagyvonalúan Kairó néven emlegetünk az valójában a Nílus bal (nyugati) és jobb (keleti) partján elterülő két közigazgatásilag elkülönülő kormányzóság, Giza és Kairó összevonása. A „nagy” Kairó négy városrészből áll: a Kairó-központból ( a modern belváros), az attól keletre fekvő iszlám Kairóból, az ezektől délre elterülő Ó-Kairóból (Sayeda Zeinab-negyed) és a nyugati parti Gizából.

A város minden részéről jól látható, 187 méter magas Kairó-toronyból, amit 1961-ben adtak át, és amelynek vasbeton szerkezetét összesen 12.000 db – fölül lótuszban végződő – rács borítja, jó kilátás nyílik minden irányba. A torony tövéhez gránitlépcsők vezetnek, és mielőtt a liftbe szállnánk, megcsodálhatjuk Egyiptom és Szíria mozaiktáblákon megörökített tájait, úgy, ahogy azt a nyitás évében a művészek ábrázolták, amikor akkori hazájuknak, Egyiptomnak és Szíriának, mint az Egyesült Arab Köztársaság két országrészének ezzel is emléket állítottak.

A gyorslift pillanatokon belül felvisz bennünket a 14. emeletre, amely egy körbeforgó étterem, majd a 15. emeleten van a cafeteria, a 16. emelet pedig a kilátóplatform, amely nincs is beüvegezve.

A kilátóplatform déli oldalán, rögtön a torony alatt látszik az új operaház, a Modern Művészet Múzeuma, jobbról pedig az Ahli-pálya: ennek a csapatnak volt edzője Hidegkúti Nándor 1973 és 1980 között. Kicsit előrébb a Sheraton Gezira szálloda, tőle balra pedig egy Nílus-parti, alacsonyabb épület áll, ami az 1950-es évek elején játszott fontosabb szerepet, amikor is ez volt a monarchiát megdöntő, ún. „szabad tisztek” székhelye.

A felsorolt épületek után a Nílus kettéválik, az addigi egy folyóból balról továbbfolyik a nagy Nílus, jobbról pedig a kisebb, s körbefogják a Gezira-szigetet. A legnagyobb vízfelület központjában egy szökőkút áll.

Weboldalunkon találja meg a legjobb repülőjegy, szállás és autóbérlés ajánlatok a legkedvezőbb áron Kairóba. Az utazási ajánlatok megtekintéséhez, töltse ki a foglaló panelt, hogy megtalálja a legjobb kairói ajánlatokat. Ingyenes online szolgáltatásunkat a hét bármelyik napján, a nap bármelyik szakában igénybe veheti.