Malaga autóbérlés

Autóbérlés online Malaga-ban 3.900 Ft-tól / nap, teli tankkal, biztosítással és korlátlan km használattal.

Malagai repülőtéren számos autótípus közül választhat: mini, gazdaságos, közepes, nagyméretű, prémium, luxus, kisbusz, egzotikus. Néhány a leginkább keresett autók közül: Smart, Peugeot 207, Volskwagen Golf, Audi A3, Renault Megane Cabriolet, BMW X3, BMW 630 automata.

Mind különleges tájbeli elhelyezkedéséért, sajátos architektúrájáért, mind pedig sajátos hangulatáért a hegyek között fekvő Ronda joggal mondható Spanyolország egyik legérdekesebb városának. Van akit elsősorban a szűk utcák fehér házainak bája, a közéjük ékelődő templomok szépsége ragad meg, a vad sziklaformációk kedvelői pedig a vad hegyi folyó, a Guadalevín 200 m mély, egyedülálló szurdokáért hagyják ott egy napra Costa del Solt, a tengert.

Rondát több irányból közelíthetjük meg. A Costa del Solról három út vezet oda: a San Roquétól nyugatra, majd északra haladó C 341-es út, a Malaga előtt kiágazó C 344-es, kanyargós út (124 km), és mint a legjobb, legrövidebb, egyben a legszebb tájakon áthaladó út, a veszélyesen kanyargó C 339-es; ez San Pedro de Alcántarából indul, s mindössze 50 km hosszúságú.

A 850 m magas Serranía de Ronda sziklafennsíkján elterülő, 30 000 lakosú várost két részre osztja az El Tajo-szurdok, amelynek alján a Guadalevín vad hegyi patak rohan szédítő sebességgel. E szurdok a természet csodás képződménye, míg a rajta átívelő három híd virtuóz építészek műve.

Malaga felől a városba érve a Calle de la Virgen de la Paz vezet a Plaza de Espana-ra, a XIX. századi városháza mellett pedig a Puente Nuevo-hídhoz. A híd csak azért „új”, mert a római és az arab hidak után épült a XVIII. században. A híd alatt 160 m mélyen áramlik a folyó vize, a sziklatorok itt 60 m széles, s kétoldalt a víztől simára csiszolt, meredek sziklafalak szegélyezik. Az egész hasadék — neve Tajo, azaz meredek szikla (vájata) — alig ötszáz méter hosszú.

A szakadéktól délre levő rész a régi mór város (La Ciudad) zegzugos utcákkal. Tovább délre fekszik a San Francisco előváros. A Tajótól északra terül el a visszafoglalok által alapított újváros, El Mercadillo. Ezt egyenes utcák és alacsony házak jellemzik.

A hídról és a parti kilátók vaskorlátjai mellől gyönyörködhetünk a természet művében. Ezt a jó ízlésű andalúzok még tovább szépítették azzal, hogy a fehér házakat a meredély legszélére emelték, egy-egy házcsoport, kihasználva minden tenyérnyi helyet, a meredek alján épült. Még kis kertek is díszlenek körülöttük. Keskeny lépcsők vezetnek le a házakhoz, a pirinyó udvarokba, ahol csak néhány fa tengődik. Lent a sziklatorokban elsősorban a vad szépség dominál, bár helyenként a sziklákon csak kaktuszok vertek gyökeret, a nap nem érte mélységben pedig nedves szakállként zöld indák csüngnek.

A hidat 1735-ben kezdte építeni José Martin de Aldehuela, aki az építés során baleset áldozata lett. A középső (második emeleti) ív felett a pillérek közé beépítve egy nagy termet alakított ki az építész. Valamikor a város börtöne volt, most pedig luxusétterem a börtönhangulatú helyiség.

A hídon túl kezdődnek az óváros meredek, kövekkel kirakott, kanyargós arab utcái. Nem kell itt bemenni múzeumokba, palotákba, itt maga a környezet a szép, a címeres kapuk, a fehérre meszelt falak, az ablakrácsok. Sok kilátó is hívogat a nézelődésre. Róluk a tetőkre, a folyóra vagy a hegyek oldalában zöldellő mezőkre nyílik a kilátás.

Ez az igazi Ronda, amely előbb a rómaiaké, majd az araboké volt. A folyón innen elterülő városrész a Katolikus Királyok alapítása. A többihez képest „modern”, s a római időkre csak egy híd emlékeztet. Ronda igazi megalapítói mégis az arabok voltak. Kész erőd volt számukra a folyó falszerű medre által elkülönített sziklatető. A rondai arabok megtartották függetlenségüket akkor is, amikor a spanyolok már majdnem egész Andalúziát visszafoglalták. A város az arab államoktól elszigetelve, mint önálló kis mór királyság folytatta életét Sevilla árnyékában. Aragóniái Ferdinánd hadserege űzte ki őket e sasfészekből 1485-ben, amikor az arabok birtoka Spanyolországban már csak Granada és Malaga környékére zsugorodott össze. Az ostromot a spanyol hadtörténet is nyilvántartja, mert a spanyol tüzérség ekkor lőtt ágyúiból először vasgolyókkal.

A különösen életteli rondái feriát május 20. és 22. között tartják, a Katolikus Királyok által történt visszafoglalás évfordulóján, s pompás bikaviadalokkal ünneplik.

Az arab világ emlékeként itt maradtak a keleti módra kövezett dombnak fel, dombról le utcák, a mór kapuk és udvarok, az alacsony emeletű fehér házak, a mecsetek tornyainak maradványai, és a folyó meredek falába vágott lépcső, amelyen a keresztény rabok le-fel járva hordták a vizet arab gazdáiknak.

Ronda lakosai, a rondenosok régi andalúziai hegylakók. Legendás hírűek voltak e vidék vakmerő csempészei, s a Serranía évszázadok óta a csempészek megközelíthetetlen rejtekhelye volt.

Az Új-híd után forduljunk délnek, jobbra az első utcába, a Calle Tenorió-ba, amely a terasszerűen elhelyezkedő Plaza de Campilló-ba torkollik. Innen is szép kilátás nyílik.

A tér végén (jobbra) a Calle de la Puerta de los Molinos szerpentinekkel egészen a Tajóig vezet. Néhány perc után egy régi mór kapuhoz, az Arco del Cristóhoz érünk, amely alól éppen szemtől szemben, teljes magasságában látjuk a hidat és a szakadékot malmaival, pompás sziklafalával.

Visszafelé követhetünk egy jobbra, tovább délnek haladó utcát, amely az Alcazabához és a San Francisco városnegyedhez vezet.

A Campillo végénél kövessük tovább a Calle de Gameros-t, majd forduljunk be jobbra és hamarosan elérjük a 6-os számot, a Casa de Mondragónt (vagy Casa del Rey Morót), ahol (borravaló ellenében) megtekinthetjük a Katolikus Királyok pompás műtárgyakkal és régi bútorokkal berendezett egykori lakóhelyét. Reneszánsz kapuzata, két kis belső udvara figyelemreméltó. Teraszos parkja arab stílusú és szép kilátást nyújt a szakadékra. 365 fokos, szikla belsejébe vésett lépcső vezet le innen a szakadék fenekére.

Innen kiindulva a Calle de Gameros-on át elérünk a Plaza de la Duquesa de Parcent-re, ahol az egykori mecset helyén a Santa Maria la Mayor-templom áll. Harangtornyát az egykori minaretből alakították ki. Nyolcszögletű felső szintje fölött gótikus kis harangtornyocska magasodik.