Frankfurt autóbérlés

Online autóbérlés már 5.200 Ft-tól / nap, teljes körű biztosítással és korlátlan kilométer használattal és teli tankkal.

Látnivalók Frankfurt környékén:

Frankfurttól északra, északnyugatra lévő látnivalókat is felfűzve, a Hesseni-hegyvidék érintésével indulunk Mainz felé.

FRIEDBERG (Hessen) a 3-as úton érhető el. A római castellum helyén Barbarossa Frigyes épített várat 1180-ban. A kapuk és tornyok XIV. századiak. A bástyasétányról remek kilátás nyílik a városszerkezetre. A gótikus rituális Zsidó-fürdő (Judenbad – Judengasse 20.) egyedülálló jelenség. A Stadtkirche is a gótika korából, a XIII—XIV. századból való.

BAD NAUHEIM. Ismert fürdőváros, a gyógyfürdők mellett Sómúzeummal (a Kurhausban, az északi parkban) és a Johannisberg 268 m-es magasságban lévő kilátójával, meg a várostól 3 km-re lévő Rózsakerttel csalogat.

BAD HOMBURG V. D. HÖHE a Taunus-hegység lábánál, az 5-ös autópálya mentén, 200 m magasságban fekvő fürdőváros. 1840 óta játékkaszinóval is büszkélkedhet. Dosztojevszkij Rulettenburgnak nevezte a „Játékos” c. regényében, de ne ijedjünk meg, látnivalókban is gazdag.

A kastély (Schlossplatz) 1680-1685-ben épült, de a XIV. századi elődjéből megmaradt a Fehér torony.

A Neustadt városrészt a XVII. században a hugenották építették ki. Ma itt terül el 44 hektáron a Kurpark s benne a Kurzentrum modern pavilonjai, Hölderlin szobra, a Sziámi pagoda és az Orosz kápolna.

A 456-os úton észak felé 5 km-re, 423 m-es magasságban van a római kor érdekes emléke, a II-III. században épített római vár alapjaira 1897-1907 között rekonstruált Römer- vagy Limeskastell Saalburg és múzeuma.

Az egykori, 458 km hosszú, határvédő római erődrendszer újjáépített elemétől s a környéken feltárt romoktól csak 2,5 km távolságra van a Herzberg 592 m-es csúcsán álló kilátótorony. Nyugati irányban pedig 24 km hosszú, látványos úton autózhatunk el a Grosser (880 m) és a Kleiner (9827 m) Feldberg kilátóihoz.

RÜSSELSHEIM a Majna partján az autósok körében az Opel-gyárról ismert.

MAINZ: Tartományi székhely a püspök-választófejedelmek és Gutenberg városa, a Rajna és a Majna összefolyásánál, a Rajna bal partján fekszik.

Rajna-Pfalz tartományi fővárosa már az írott történelem előtti időkben lakott volt. Kelta, római, népvándorlás kori hányattatások után a Merovingok virágoztatták fel. 781-től érsekség, 1245-től 1462-ig a Rajnai Városszövetség vezetője. 1475-től – 153 éves megszakítással – egyetemi város. A XVI. században az érseki udvarban alkotott A. Dürer, L. Cranach, Rotterdami Erasmus. 1803-ig választófejedelmi város volt. A II. világháborúban a város 80%-a elpusztult. A Rajna bal partján fekvő, zöldterületekkel övezett belvárosba a 40-es, 42-es és 455-ös utak a Th.-Heuss hídon át futnak be.

A citadella (Zitadelle – Zitadellenweg) a XVII. század közepén épült ki, de déli sarkán még áll a római erőd 2000 éves Drusus-tornya. Keleti irányban 500 m-re van a Stadtpark (Am Rosengarten), s végében a Rajna-Majna összefolyása.

A St.-Ignaz-Kirche, a Fatorony (Holzturm – Holzstrasse) és a Seminarkirche (Augustinerstrasse) mutatja az utat az óváros szívébe, a sétálóövezet központjába.

A dóm (Ludwigstrasse, de tulajdonképpen inkább a Domplatze gyűjtőnevű négy tér – Liebfrauenplatz, Markt, Höfchen, Gutenbergplatz – délnyugati részén) a speyeri és a wormsi dómmal együtt a Rajna-vidék román építészetének legnagyszerűbb alkotása. A 975-1239 között épült, lenyűgöző istenháza a mainzi érsekek síremlékeit őrzi. A kerengőben és a csatlakozó kanonokházakban Egyháztörténeti Múzeumot rendeztek be. A dóm körül fennmaradt pár kisebb patríciusház s a téren a Piactéri kút (Markt- brunnen, 1526).

A Gutenberg Múzeum (Liebfrauenplatz) reneszánsz tömbje az 1397-ben Mainzban született J. Gutenbergnek s a könyvművészetnek állít emléket, az eredeti Gutenberg-műhelyt idéző nyomdával és az 1455-ös Gutenberg-ősbibliával.

Gutenberg szobrát, Thorwaldsen alkotását, az 1833-ban megnyitott Városi Színházzal (Gutenbergplatz 7.) szemben 1837-ben állították fel.

Schiller szobrát elegáns paloták körében, a Schillerplatzon találjuk, a modern Farsangéj-kompozíció társaságában.

A St. Stephan (Stephansplatz) gótikus templom egyedi látnivalója a Chagall-üvegablakok sora, meg a késő gótikus kerengő.

A Grosse Bleiche a múzeumok utcája, a 49. szám alatt van a Landesmuseum.

A Römisch-Germanisches Museum (Ernst-Ludwig-Platz) az utca Majna-parti végén található. Az ősi római és germán történelmi emlékeket a Karoling-korig bemutató gyűjtemény a Választófejedelmi kastély késő reneszánsz épületében kapott otthont.

Ide látszik a Christuskirche (Kaiserstrasse) 1903-ban emelt bizáncias kupolája és délre a barokk St.-Peters-Kirche (Petersplatz) hagymakupolás tornyai.

A Landtag (Rheinallee) barokk palotája egykor a Német Lovagrend nagyhercegi székhelye volt.