Egyiptom autóbérlés

Online autóbérlés Egyiptomban már 5.400 Ft-tól / nap, teljes körű biztosítással, korlátlan kilométer használattal és teli tankkal!

Az ország területe 1.001.449 négyzetkilométer, amely Magyarországénak több mint tízszerese. Ebből azonban csak kb. 3%-a mezőgazdaságilag hasznosítható terület, a többi rész, kb. 97% terméketlen sivatag, félsivatag. Egyiptom területén ma kb. 70 millió ember él. Az ország négy nagy földrajzi egységre oszlik. Az első a Nyugati-sivatag homoktengeréből áll, amelynek olyan összetevői vannak, mint a Quattáradepresszió (amely legmélyebb pontja -120 méterre van a tengerszintje alatt), a Szíva-, Dákhla-, Khárga-, Baharíjja-, Farafra-oázisokból, a Gilf Kebír-palotából (amelynek van magyar vonatkozása is, hiszen 1933-ban itt fedezte fel Almásy László expedíciója a történelem előtti időkből való sziklarajzokat). Ezen az összesen mintegy 700 ezer négyzetkilométeren negyedmilliónyi ember él, szinte kizárólag a felsorolt oázisokban. Ezt leszámítva azonban ez a Nílustól nyugatra eső terület halott. A második tájrész maga a Nílus-völgy, amely a szudáni határtól a deltáig mintegy 8 szélességi fokot szel át, és északon ehhez a vidékhez tartozik a Delta-vidék is.

A szudáni határ és Asszuán között az asszuáni Nagygát megépülése óta nincs folyóparti mezőgazdaság. A Nagygáttól délre az elmúlt három évtizedben egy egész tó jött létre, a Nasszer-tó, amely átnyúlik Szudánba is. A Nasszer-tó emelkedő szintje számos ottani fáraókori templomot veszélyeztetett, ezért azokat az 1960-as, 70-es években az UNESCO támogatásával darabokra szedték, és magasabban fekvő helyekre vitték. Egy templomot az Egyesült Államoknak adtak, amely ma a New York-i Metropolitan Múzeumban található. Asszuán és Kairó között viszont a folyót egyik vagy másik, esetenként pedig mindkét oldalán megművelt területek határolják, néha 20-25 km hosszan. A folyóvölgyében fekvő mezőgazdasági terület színe nagyon eltér a sivatagi felszíntől. Ez az eltérés szolgált alapul az ókori Egyiptom elnevezésének. Saját nyelvükön földjüket, a Nílus áradása és iszapja által lakható termékennyé varázsolt folyó völgyét Kemet / Kéme-nek = Fekete Földnek, míg a tőle élesen elhatárolódó élettelen sivatagot Vörös Földnek = Desert-nek nevezték.

A Kairótól északra elterülő Delta-vidék legnagyobb észak-déli kiterjedése 175, szélessége pedig északon 220 km. Egyiptom mezőgazdásági területének kétharmada ezen a területen fekszik.

Érdekes tájegység az al-fajumi oázis, amely a Bahr Juszef csatornán a Nílusból kapja éltető vizét. A fel nem használt víz pedig a Birket Qarun tavat táplálja, amelynek a víztükre 45 méterre fekszik a tenger szintje alatt.

A harmadik tájegység az úgynevezett Keleti- vagy Arab-sivatag, amely már a fáraók idején is része volt a civilizált világnak. Még a római korban is bányáiból látták el az ottani építkezéseket. A fáraók emellett több aranybányát is működtettek itt.

A negyedik tájegység a Sínai-félsziget, amelynek északi területe lapos, és mintegy hidat alkot Afrika és Ázsia között, délebbre azonban a terület fokozatosan emelkedik, és a Jebel Katherínánál eléri a 2637 métert. A lakosság itt az északi tengerpart oázisaiban él, ezenkívül mintegy 20.000 beduin is él a félszigeten. A Szuezi-öböl mentén jelentős mennyiségű kőolajat találtak.