Berlin autóbérlés

Autóbérlés online Berlinben már 5.900 Ft-tól / nap, korlátlan km használattal, teli tankkal és biztosítással!

Berlin egyetemei és főiskolái, számos múzeuma és színháza révén Németország kiemelkedő jelentőségű tudományos, kulturális és művészeti központja. Felsőoktatási intézményei közül a Humboldt Egyetem a legnagyobb és a legnevezetesebb. Olyan világhírességek tanítottak itt, mint a filozófus Hegel, az orvos Koch, vagy mint a fizikus Planck, Born és Einstein. Berlin a könyvtárak és a múzeumok városa is. Könyvtárainak száma kb. 600. Az 1661-ben alapított Német Állami Könyvtár a világ egyik legnagyobb könyv gyűjteményével rendelkezik. A város múzeumai közül a Spree szigetén találjuk a leghíresebbeket. A Bode Múzeum többek között az egyiptomi, az ókeresztény és a bizánci gyűjteményeknek nyújt otthont. A British Múzeum és a Louvre után a Pergamon Múzeum rendelkezik az ősi elő-ázsiai kultúrák emlékeinek leggazdagabb gyűjteményével, de itt található az ókori görög építészet remeke, a miletoszi kapu és a közismert pergamoni oltár is.

Berlin a nagy terek, és széles utcák és a tágas parkok városa. A főváros legtöbb nevezetessége a Stadtmitte területén összpontosul. Ez Berlin magja, amely az egykori Köln és az ősi Berlin helyén alakult ki. A nagy történelmi múltú városrész nagyjából az Alexanderplatz-tól a Brandenburgi-kapuig terjed.

Berlin legismertebb, legforgalmasabb útja, az Unter den Linden maga a történelem. Mindent végigélt, jót és rosszat, amivel Berlin évszázadokon át beírta nevét Európa mozgalmas történelmébe. A harmincéves háború vége felé, 1647-ben ültették első hársfáit (innen az út neve: „a hársfák alatt), majd emelték palotáinak sorát, melyeknél a homlokzat magassága – és ezt a mai napig tiszteletben tartják – nem haladhatta meg a 22 métert. Itt állt a király-császári palota is, amelyet a II. világháborúban olyan súlyos károk értek, hegy le kellett bontani. Híres hársfasorát a Hitler ötvenedik születésnapja alkalmából rendezett ünnepségek és felvonulások miatt megritkították, a több fával a háború végzett. 1946-ban új hársfasort ültettek. Az 1.300 méter hosszú, 50 méter széles út a Brandenburgi-kapunál kezdődik, amely Berlin egyik jelképe. Az 1789-1794 között épült, ötnyílású, dór elemekből kialakított kapu békekapunak készült, amelyet a porosz katonaszellem formált diadalívvé.