Bali autóbérlés

Autóbérlés online Bali-szigetén 3.900 Ft-tól / nap, biztosítással, korlátlan kilométer használattal és teli tankkal!

Animizmus

Mielőtt az indiai kereskedők a hinduizmust, majd az iszlámot Indonéziában elterjesztették volna, a sziget lakossága körében az animista ős- és szellemkultusz élt, és abban hittek, hogy a természetben mindennek lelke van. Ennek bizonyos elemei megtalálhatok a hindu Dharma-hitben. A bali agák, Bali őslakosai mindmáig animista hagyományok szerint élnek, és különleges halottkultuszt ápolnak. A mágia és a babonák egész Indonéziában jelentős szerepet játszanak.

Falu

A balinézek több mint 90 százaléka faluközösségekben él, amelyekben mindenkinek megvannak a maga feladatai. A közösségi életet a hagyományok (adat), vagyis a tradicionális szokásjog szabja meg. Minden fontos dologban a népgyűlés (banjár) dönt, amelynek minden olyan férfi a tagja, akinek már van felesége. A falu központjában (desa) egy tér (alun-alun) található, rajta a szentként tisztelt nagy banyanfa. A tér körül találjuk a gyüléscsarnokat (bale agung), a falu templomát (pura), a zenei pavilont (bale gong) és ha van, a fejedelmi palotát (puri). A mindennapi élet központi helye pedig a piac (pasar).

Gamelán

Egy gamelán együttes (gamel jelentése: kalapács) minimum 30 zenészből és több mint 70 hangszerből áll. Nincs dallam, sem szólójáték, a zene elsősorban táncok vagy árnyjátékok aláfestéseként szolgál. A szokatlan hangzásvilág és a gyakran változó ritmusok miatt a gamelán ritmus és dallam kezdetben rendkívül szokatlan a nyugati fül számára.

Istenek

A balinézek kifejlesztették a saját, a hindu Dharma-hitüket, és állandó kapcsolatban állnak az isteneikkel. Az istenek a hegyeken élnek, a tenger viszont a démonok otthona. A balinézek nemcsak a templomokban, hanem mindenhol, tehát az utcán, a házakban és az üzletekben is naponta többször mutatnak be áldozatot isteneiknek és a démonaiknak. A balinéz hinduk legjobb istene Sanghyang Widhi, benne a három főisten ölt testet: Brahma, a teremtő, Visnu, az örzö és Siva, a pusztító. Mellette számos más, alárendelt istenség létezik, akik az erdőket, a folyókat, az épületeket és más helyeket népesítik be.

Kakasviadal

1982 óta már csak rituális céllal engedélyezik a kakasviadalokat, ez persze nem akadályozza meg a balinézeket abban, hogy illegális versenyeket rendezzenek. A kakasokat elkülönítve, harang alakú kosarakban tartják, tulajdonosaik pedig gondosan ápolják és edzik őket. A harchoz egy éles pengét kötnek a lábukra, ezért a véres összecsapás általában csak néhány percig tart. A hindu vallás előtti időkben az efféle véráldozattal bizonyára a gonosz szellemeket akarták kiengesztelni.

Kasztrendszer

A bali kasztrendszer, ha nem is olyan mértékben, mint régen, de még mindig igen fontos. A kaszt már a nevéről felismerhető: az Ida Bagus és Ida Ayu elnevezés jelöli a legmagasabb rendű brahmanokat (papok, értelmiség), a Tjokorda vagy Anak Agung név pedig a ksatria kaszthoz tartozókat (katonák és nemesek). A vaisja (kereskedői) kaszt tagjai magukat gustinak nevezik. A balinézek 90 százaléka a súdrákhoz (parasztok, szolgák) tartozik. Ők „sorszámozzák” a gyermekeiket: az elsőszülött gyermek a wayan vagy putu, a második made vagy kadek, a harmadik a nyoman vagy kománg, a negyedik pedig a ketut nevet kapja. Az ötödik gyermeknél elölről kezdik a névadást. Megkülönböztetésképpen a férfinevekben az „I”, nőknél pedig a „Ni” szócska áll a nevük előtt.

Kretek

Az Indonéziába utazókat gyakran már a repülőtéren a pattogó-sercegő kretekcigaretta édeskés illata köszönti. Feltalálása a jávai Haji Jamahri nevéhez fűződik: 1880-ban a szegfűszeget dohánnyal keverte össze, így akarta az asztmáját enyhíteni (a szegfűszeget nálunk is hatásos fájdalomcsillapító szerként ismerik). Ebből aztán Indonézia egyik legnagyobb iparága nőtte ki magát. A világ szegfűszeg-termesztésének 95 százalékát ma már a kretekgyártáshoz használják fel.

Pancasila

A pancasila szanszkrit szó, jelentése „az öt alapelv”. A függetlenség kikiáltása óta ez az Indonéz Köztársaság államiságának filozófiai alapja. Az ország címerén pedig a nemzeti mottó olvasható: „Egység a sokféleségben”. Az aranycsillag szimbolizálja az egyetlen, legfelsőbb Istenben való hitet (mindegy, milyen valláshoz tartozik az ember, de hinni kell a Mindenhatóban), a lánc pedig az emberiességet. A banyanfa a nemzeti egységet jelképezi, a jávai bölényfej pedig a demokráciát. A rizskalász és a gyapotszálak a szociális igazságosságot jelentik. A múltban a vallási elveknek főként a politikai problémák megoldásában volt szerepe.