Ausztria

Miért érdemes Ausztriába utazni?

Ausztria közepén Európa legmagasabb hegyvonulata húzódik végig, s ez meghatározza az ország gazdasági életét, valamint a táj jellegét. A varázslatos vidékek mintegy 15 millió látogatót vonzanak évente; a turizmus az ország fő bevételi forrása. A nyaralók bebarangolják az erdőket, tisztásokat, hegyeket, megcsodálják a közülük előcsillanó tavakat, a sok száz zuhogó hegyi patakot. Télen pedig sízők népesítik be a lejtőket az 50-nél több téli üdülőhelyen. Ilyenek pl. St. Anton, Kitzbühel és Innsbruck, a téli olimpiai játékok egyik színtere. Ám a turisták évről évre növekvő áradata – bármilyen előnyös a gazdaság szempontjából – problémákat is jelent: túlzsúfolttá teszi az utakat s környezeti ártalmakat okoz.

Az osztrákok számára – akik konzervatívok és többségük katolikus – hegyvidékük pótolhatatlan nemzeti kincs, amelyet nagyra becsülnek, és megvédenek minden kirívó modern hatástól. A gazdálkodókat például anyagilag támogatja a kormány, hogy arra ösztönözze őket, őrizzék meg földjeik hagyományos vonzerejét. Számos község hozott szigorú rendeletet annak érdekében, hogy az újonnan emelt épületek jól illeszkedjenek a helyi hagyományos stílusban épült fahomlokzatú, ereszes házakhoz. Tegyük még hozzá, hogy az Alpok mintegy 3000 km2 kiterjedésű területét természetvédelmi övezetté nyilvánították.

A hegyek egyben energiaforrások a gyárak és városok számára: az ország energiaszükségletének mintegy kétharmadát azok a vízerőművek biztosítják, amelyek gátjaikkal felfogják az Alpokból leolvadó hó vizét. A hegyek jelentik Ausztria fő gazdasági ágának, a turizmusnak a hátterét is. Az országot kelet-nyugati irányban átszelő Magas-Tauern s a vele szomszédos Alacsony-Tauern gyönyörű csúcsai – köztük a 2503 m magas Grossglockner – észak-déli irányú hágókon át közelíthetők meg.

Minthogy a lakosság 85%-a római katolikus, az egyház befolyása igen erős. Feszületek és Mária-szobrok igen gyakran ötlenek szemünkbe az utak mentén, különösen a hegyi falvakban. Ezekben látjuk a legszebb hagyományos parasztházakat is, minden vidéken más-más stílusban. Mindegyikre láthatunk példát a Graz melletti Österreichisches Freilichtmuseum nevű skanzenben.

Az ország szembetűnő régiók szerinti sokfélesége – amely minden hegyi kultúrára jellemző, ahol a völgyek települései elszigetelten, egymástól különböző módon fejlődnek – tükröződik Ausztria politikai szerkezetében is. Az ország kilenc Bundesland, tartomány szövetsége, s mindegyiknek megvan a saját kormánya. Valamennyi tartomány képviselteti magát a Szövetségi Tanácsban, amely az ország belügyeit és külügyeit irányítja. A kormánynak nagy szerepe van az államháztartás és a jelentős részben állami tulajdonú iparágak eredményes irányításában – az acél- és vegyipartól a közlekedésig és a bankszektorig.

Bár szociális és gazdasági szempontból Ausztria egyértelműen a Nyugatra támaszkodik, politikailag szigorúan semleges. Tagja számos nemzetközi gazdasági társulásnak, az Európa Tanácsnak és az Egyesült Nemzeteknek. 1995 januárjában az Európai Unió is elfogadta tagsági kérelmüket

A semlegesség – akárcsak Bécs ragyogó eleganciája – Ausztria mozgalmas történelméből következik. Az ország mai területén Kr. e. 500 körül eredetileg a kelták telepedtek meg, majd a rómaiak, vandálok, vizigótok, hunok, magyarok és germán törzsek rohanták le. Végül 1278-ban egy nevezetes svájci-elzászi család ragadta magához a hatalmat – ők voltak a Habsburgok.

Bécset tették meg fővárosukká, s hatalmas birodalmat építettek ki, amely 1530-ra magában foglalta Magyarország északi és nyugati, valamint, Csehország nyugati részét, Észak-Itáliát, a Németalföldet, s egész Spanyolországot. Inkább a királyi családok tagjaival kötött házasságokkal, mintsem háborúkkal növelték birodalmukat. 1442-től 1806-ig a Habsburgok viselték a német-római császári címet is. A család 600 éven át uralkodott.